Túlóra helyett részmunkaidő - így csinálják a boltokban

Jelenleg 40 óra a boltokban az egy főre jutó átlagos éves túlóraszám. Ezen belül a nagyboltoknál több, a kicsiknél kevesebb.

A nagybolt túlóraszáma négyszerese a kisbolténak, persze a bérek sem egyformák. A boltosok tapasztalata az, hogy amelyik eladónak sok a túlóra, az lelép. És nem is olcsó mulatság a túlóra - írta a kereskedelmi szakportál.

Sajátos a kereskedelem helyzete a túlóráztatásban, sok más szolgáltatóval együtt. A boltok jelentős részének nyitvatartásának hossza eleve eltér a nyolc órás munkarendtől, több nyolc óránál. Így ehhez kell igazítani a munkaidőt, ráadásul egy 10-től 18 óráig nyitva tartó boltban is van munka nyitás előtt és zárás után. Lehet csúsztatgatni is a nyolcórás műszakokat, mivel napközben is hullámzó a forgalom.

A boltokban ezért alkalmazzák előszeretettel a részmunkaidőt. Magyarországon a részmunkaidős boltos fizikai dolgozók aránya megközelíti a 25 százalékot. Nem véletlen, hogy például a Lidl és a Tesco bevezette a kétórás részmunkaidő lehetőségét is, vagy a Tesco a "fixen fix" rendszerét. Ez viszont azt jelenti, hogy ha bejön valaki a boltba például két órát részmunkaidőzni, akkor másnak nem kell két órát túlóráznia. És a többféle részmunkaidőből - van 3, 4, 5, 6, 7 óra is - szépen "kisakkozható" a boltban hullámzó forgalomhoz legjobban igazítható beosztási rend.

Mindezzel együtt a boltban is szükség van a túlórára, főleg a munkaerőhiány miatt. A blokkk.com már korábban megírta, hogy 2018-ban ismét emelkedett a túlóraszám a boltokban.

A munkaadók számára sokba kerül a túlóra, hiszen 50 százalékos bérpótlék jár érte, vagy később ki kell adni a ledolgozott túlórát. Utóbbi esetben a munkaszervezéssel is bajok lehetnek. Az alkalmazottak nyilván nem szeretik a túlórát, így az ő tiltakozásuk érthető a túlórakeret emelése ellen - fogalmazott a Blokkk.com.