Csepreghy Nándor azt is hangsúlyozta, Magyarország akkor cselekszik helyesen, ha szuverenitása érdekében a pénzügyi stabilitásra, a kiszámítható gazdaságpolitikára és a világos energiapolitikára fókuszál. Hozzátette, a kormány vállalja a vitát az Európai Bizottsággal a hazai vállalatok piaci pozíciójának erősítése érdekében, és példaként említette az 50 százalékos fejlesztési előleg mértéke körüli véleménykülönbséget az unióval.
Azt is elmondta, nagyobb esélyt lát arra, hogy 2020 után nem érkeznek a kohéziós támogatások a térségbe, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a britek kilépésekor számolni kell a kohéziós támogatások csökkenésével.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a jövőben a GINOP-ban - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program - is megjelennek a visszatérítendő támogatásokat tartalmazó pályázatok.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság ugyan függ a külföldi tőke beáramlásától, de jelentős fejlődési lehetőség van a kis- és középvállalkozói szektorban is. Felidézte az Irinyi Tervet, amely az ország iparosodási mértékének növelése mellett a korszerűsítésre, a digitalizálásra, a kiegyensúlyozottabb szerkezet kialakítására koncentrál. Az Irinyi Terv végrehajtásához azonban paradigmaváltásra van szükség - mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a középpontba a hatékonyságot, a termelékenységet és a rugalmasságot kell állítani.
