Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2015 elejétől hatályos MNB rendelet megszabja a havi jövedelem és a felvett jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az arányát. A május 1-től alkalmazandó módosítás szerint a kötelező arányt nem kell alkalmazni azoknál a jelzálog hiteleknél, amelynek a tőkeösszege folyamatosan növekszik, mivel a hitel visszafizetése a felvevő halálát, illetve a fedezetként szolgáló ingatlan életvitelszerű használatának felhagyását vagy értékesítését követően esedékes - derül ki a Magyar Közlönyből.
Szintén figyelmen kívül kell hagyni a havi jövedelem és -törlesztőrészlet arányát a futamidő meghosszabbítására irányuló hitelszerződés-módosítás esetén, továbbá a súlyosan mozgáskorlátozottaknál, ha autóra vesznek fel hitelt.
A módosítás kitér arra is, hogy a forinttól eltérő pénznemben beérkező jövedelmet miképpen kell forintra átszámítani. Ekkor a havi törlesztést megelőző második munkanapon közzétett hivatalos MNB devizaárfolyam alapján kell a forintban kifejezett értéket meghatározni.
A jövedelemarányos törlesztési mutató számítási módjához most nem nyúlt hozzá az MNB. Így ha a havi nettó jövedelem kisebb 400 ezer forintnál, akkor a mutató a forint hitelnél nem lehet nagyobb 50, az euró hitelnél 25, míg a más devizában felvett hitelnél 10 százaléknál. A négyszázezer forint feletti jövedelemnél az előbbi arányok a következők: forintnál 60, eurónál 30, míg más deviza hitelnél 15 százalék.
