Totális káosz jellemzi a drónpiacot. Venni ugyan pár tízezer forintért is lehet ilyen távirányítású minirepülőket, azaz drónokat, de reptetni elméletileg tilos - vagy mégsem. Egyértelmű szabályozás nincs (lásd alábbi, keretes írásunk). A pillesúlyú szerkezeteket nem csak játékra, amatőr felvételek készítésére, de profi légifotók és videók készítésére is lehet használni - de ezekre engedélyt kapni szinte lehetetlen.
Drónügyben csak egy dolog biztos: uniós szabályozás híján a hazai törvényhozók is \"lógatják a lábukat\". Ha valaki videókészítés vagy mezőgazdasági - netán árvízvédelmi - célból reptetni akar, engedélyt kell kérnie a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. Választ azonban ritkán kap - azt is hetekkel később. Sokan úgy vélik, hogy a drónok reptetése ma Magyarországon törvénybe ütközik, ezért tilos, mások szerint viszont semmilyen korlátozás sincs: szabad a gazda.
Márpedig a drónozás veszélyeztetheti a légiforgalmat, balesetveszélyes - például ha valakinek a fejére esik egy ilyen kütyü -, az így készített videók pedig személyiségi jogokat is sérthetnek. Még sincs egyértelmű szabályozás. A Napi.hu által megkérdezett szakértők szerint uniós előírások híján a kisméretű drónok esetében a nemzeti légügyi hatóság előírásait kell betartani - más kérdés, hogy nincs ilyen.
A brit légügyi hatóság a nagyméretű drónok esetében pilótavizsgához és regisztrációhoz köti a reptetést. A repülőterek - így a budapesti is - sürgetik a törvényi szabályozást, mert a drónok a reptéri légtérbe kerülve potenciális veszélyt jelentenek a le- és felszálló gépeknek. Ormándi Zoltán, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér biztonsági főnöke kérdésünkre elmondta: a pilóták még nem jeleztek ilyen veszélyt, de a lézeres szembevilágítás esetén már intézkedett a rendőrség és elkapta az illetőt. Ugyanez várható a drónozás esetében is - bár a gép \"leszedése\" és a tulajdonos kiderítése problematikus lehet.
Szabálysértési ügy lehet a \"nem elkülönített légtérben\" működő reptetésből - tudtuk meg a Hungarocontrol Zrt. illetékesétől. A légi irányításért felelős szervezet egy sor ajánlást fogalmazott meg a jövendő törvényhez - milyen kategóriák legyenek, legyen-e regisztráció - de az utóbbira vélhetően még éveket kell várni. Kérdés, hogy addig mi lesz.
Arra a kérdésre, hogy milyen szankciók vannak érvényben az \"illetéktelen használatra\", azt a választ kaptuk, hogy az függ annak mértékétől: lehet pénzbírság és engedély felfüggesztése vagy bevonása; de személyi sérülés, esetleg halál okozása esetén komolyabb büntetésre is számíthat az okozó büntetőeljárás keretében. A légiközlekedésről szóló 1995. évi 97. törvény 66/A.§ értelmében a légiközlekedési szabályok megsértésére a Légügyi Hivatal 100 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni többek között a jogsértés súlyát, a jogsértés veszélyességét vagy károsító hatását. - Az elmúlt években megsemmisítésre, elfogásra nem került sor, pénzbírság kiszabása történt.
A személyiségi jogokat sértő drón használata esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz lehet fordulni.
A hatóság válaszából kiderül, hogy jelenleg közforgalmú repülőterületek területén történő \"drónos\" munkára nem ad ki engedélyt.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetésével a NKH Légügyi Hivatala tavaly megkezdte egy, a pilóta nélküli légijármű rendszerek civil alkalmazásának követelményeit tartalmazó jogszabály szakmai feltételrendszerének előkészítését. A készülő jogszabály kiadásának pontos dátuma a feladat komplexitása miatt jelenleg nem meghatározható - közölte a hivatal.
A 40-50 ezres kategória (ami egyébként ugyanaz, mint a 10-20 ezres, maximum nagyobb a drón) után a következő a 100-120 ezres kompakt drón kategória. Ezek már beépített gpsel rendelkeznek. Ezt követik a \"nagy\" drónok, melyek esetében az ár és a funkciók tekintetében a határ a csillagos ég. Ezek között vannak szériában gyártottak és egyedi építésűek is.
Forrás: doctordron.blog.hu
