Halasztottak a mai bankperben

Az ítélőtábla egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére és arra, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Az október 13-án kihirdetett elsőfokú ítélet szerint a felperes pénzintézet általános szerződési feltételeinek (ászf) egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai tisztességtelenek és ezért érvénytelenek, mivel egyetlen esetben sem feleltek meg a devizahiteles törvényben megfogalmazott elveknek.

A DRB Bank fellebbezett az ítélet ellen. Indoklása szerint téves eredményre vezetett az, hogy az elsőfokú bíróság a magatartási kódexet és az árazási elveket nem vette figyelembe a jogviszony elbírálásánál. Álláspontja szerint a magatartási kódexből a felperesnek kötelezettségei származtak, amelyek érvényesíthetők voltak vele szemben. Továbbá hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság egyáltalán nem utalt az árazási elvekre sem, amelyeket szintén figyelembe kellett volna vennie. Előadta, hogy az árazási elvek szerves részét képezik a jogviszonynak, nélkülük nem lehet élni az egyoldalú szerződésmódosítással, tehát egyértelműen kihatnak a felek jogviszonyára. Ez a dokumentum tehát nem rekeszthetők ki a jogviszonyból, hiszen számos kötelezettségének a hitelintézet ebben a szabályzatban köteles eleget tenni - érvelt a bank.

Az alperes magyar állam képviselője fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú döntés helyben hagyását kérte. A magatartási kódexről előadta, hogy az ennek való megfelelés nem akadálya a tisztességtelenség vizsgálatának. Ennek oka, hogy a kódex nem jogszabály, rendelkezései csak azokat kötik, akik annak alávetették magukat.

Az alperes szerint tévesen hivatkozik a bank arra, hogy azáltal, hogy magára nézve kötelezőnek ismerte el a magatartási kódexet és tájékoztatta erről a fogyasztókat, az a szerződés részévé vált volna. A kódex betartását ugyanis csak a felügyelet ellenőrzi, ez nem tekinthető a fogyasztók irányába történő szerződéses kötelezettségvállalásnak.

Így állnak a perek: