Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jó hír a magyar gazdaságból, hogy az első félévben 2013 hasonló időszakához képest mind az átlagos fizetési határidők, mind pedig az átlagos fizetési késedelmek is csökkentek. Az előbbi szám 29 napról 27 napra csökkent, míg a felmérés szerint a késések 17 napra estek vissza, ami 3 nappal kevesebb, mint egy évvel korábban volt.
Pozitívum, hogy a határidő és késedelem mellett a határidőben fizetett számlák aránya is javult, mivel jelenleg a követelések 65 százalékát fizetik maximum egy nap késéssel a cégek, míg egy évvel ezelőtt csupán 60 százalékát.
A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál, a vegyiparban és az építőiparban kell számolni, itt az átlagos számlafizetési határidő a 35 napot is meghaladja. A legtöbbet késő szektorok listáját a papíripar vezeti 30 nappal, amit a vegyipar (30 nap) és az építőipar (29 nap) követ.
Amennyiben a megyei bontást nézzük, úgy a borsod-abaúj-zempléni, somogyi, zalai és hajdú-bihari cégek fizetik átlagosan a legnagyobb határidővel számláikat, esetükben - a Bisnode adatai alapján - 30 napot is meghaladta az átlagos fizetési határidő. Legnagyobb fizetési késedelem tekintetében más területek kerülnek előre, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg, Budapest és Békés megye vállalkozásai késnek a leginkább - 18 nap felett - számláik kiegyenlítésével. A felmérés szerint késés esetén 44 nap az az időszak, amíg egy átlagos cég a pénzéhez jut, ami igen magas szám és egy kisebb vállalkozás életében már cash flow problémákat is okozhat.
Nagyon sok cég dől be
Míg 2013 első félévében valamivel több, mint 4500 kényszertörlés indult, addig 2014 első 6 hónapjában már több mint 21500. Rossz hír, hogy a kényszertörlések mellett a felszámolások száma is nőtt: 2013 első félévében ugyanis még közel 7200 felszámolás indítottak, idén már 24 százalékkal többet. A végelszámolások tekintetében az idén csökkenés következett be: az egy évvel ezelőtti 7 ezerhez képest az első félévben csak közel 4300 végelszámolás indult.
Ide kapcsolódik, hogy 2013-ban 2,46 százalék volt a Bisnode Bedőlési Index (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) értéke. 2014 első félévében romlott ez a mutatószám, mivel az index értéke 2,79 százalékra emelkedett, azaz arányaiban több vállalkozás vált fizetésképtelenné. A kutatás készítői ugyanakkor kiemelik, hogy nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kényszertörlések száma extrém módon emelkedik, aminek egy része szintén fizetésképtelenség miatt indul. Ha a kényszertörlésekkel is számolnának az indexben, úgy értéke 9,97 százalék lenne, ami már \"ijesztően magas\" érték. A szálláshely-szolgáltatás és az építőipar esetén pedig már 16-17 százalékra emelkedne a kényszertörlési eljárásokat is tartalmazó index értéke.
A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkező iparágak listáján hosszú ideje hasonló szektorok szerepelnek. Az egészségügy, az oktatás és a tudományos tevékenység régóta megtalálhatók a listán. Az egyéb feldolgozóipari tevékenység az elmúlt félévben sokat javított és előkelőbb helyen szerepel a listán, míg a vegyipar bedőlési aránya hátrább sorolta a szektort a top 10-es sorrendben.
Az építőipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számított hazánkban, de az elmúlt időszakban már megelőzte a vendéglátás, jóval az országos átlag feletti 5,35 százalékos bedőlési arányával. Az élelmiszergyártás és a nagykereskedelem bedőlési aránya is nőtt, míg a gépjármű-kereskedelemé csökkent.
Megyei szinten Nógrád megyében dől be a legtöbb vállalkozás, míg Komárom-Esztergom megye cégei vannak a legnagyobb biztonságban. Az országos átlag alatti bedőlési arány a nyugati megyékre jellemző, míg keleten általában nagyobb valószínűséggel dőlnek be a cégek.
