Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
<banner>A részvénytársasági hitelintézetek 13 milliárd forintos adózott eredményt értek el a harmadik negyedévben az előző negyedévi 49,7 milliárdos veszteség után. A szövetkezetek nyeresége eltűnt, a fióktelepeké romlott, a biztosítóké javult. </banner>
A bankok döntő részét kitevő részvénytársasági hitelintézetek (az alábbiakban velük foglalkozunk) nyereségesek lettek tehát ugyan, ám ez a 13 milliárd az elmúlt évek legkisebb negyedéves nyeresége.
<banner>Az elmúlt egy évben összességében még mindig veszteséges a szektor (-117,3 milliárd forint), és az év végi szigorúbb hitelezési értékvesztések miatt félő, hogy 2013 egészében is az marad. A veszteség önmagában rontja a bankok tőkehelyzetét, így a hitelezési képességét is, ami kedvezőtlen az egész gazdaság számára. </banner>
<banner>Mi áll a háttérben?
</banner>
<banner>Amellett, hogy évi több mint 140 milliárd forintos bankadót fizetnek a bankok (négy egyenlő részletben), havonta fizetik az (ügyfelekre részben továbbhárított) tranzakciós illetéket is. Sőt, mivel az első hónapokban elmaradt az állam tranzakciósilleték-bevétele a várttól, egyszeri pótadót is kivetettek 75 milliárd forint összegben a bankokra, amit a második félévben fizetnek be (eddig az alábbi ábrának megfelelően).
</banner>
<banner>A bankok azonban nem egységesen számolják el a rájuk eső pótadót a magyar számviteli szabályok szerint, így van, aki már a második negyedévben megtette ezt, és van, aki csak a második félévben. Az előző negyedévben összességében jobban jelentkezett ennek eredményrontó hatása a bankszektorban.
</banner>
<banner>Az MNB adatai a magyar számviteli szabályok szerint készülnek, a bankok azonban jellemzően IFRS szerint tették közzé eddig negyedéves eredményüket. Az alábbi adatok arra utalnak, hogy valószínűleg az MNB szektoradatai mögött is óriási különbség húzódik meg az egyes bankok között.
</banner>
<banner>Az eredmény összetevői
</banner>
<banner>A bankok eredményének éves és negyedéves összevetése mögött a kamateredmény stagnálása, ugyanakkor a nem kamateredmény jelentős javulása áll. Az egy évvel korábbihoz képest nőtt a céltartalék-képzés a bankoknál, miközben a működési költségek enyhén csökkentek.
</banner>
<banner>A jutalékeredmény jelentős növekedése azonban csak a tranzakciós illeték áthárításának köszönhető, az egyéb sorokon ez a tétel negatívumként jelentkezik.
</banner>
<banner>A bankok egyre kevesebb bevételt realizálnak a hiteleken a jegybank kamatcsökkentő politikája miatt, egyre kisebb kamatot kell azonban fizetniük a betétekre is. Ennek is köszönhetően lényegében stagnál a bankok mérlegfőösszeg-arányos kamatmarzsa, a bevételek és ráfordítások egyöntetű szűkülése is jól látható.</banner>
<banner>A bankok teljesítményét továbbra is rontja, hogy egyre magasabb a nem fizető hitelek aránya. A teljes hitelportfólióra számított NPL-ráta szeptember végén 14,5 százalékon állt, ezen belül a devizahitelek helyzete rosszabb (16,4 százalék). A lakosságnál 18,3 </banner><banner>százalék, a vállalatoknál 16,9 </banner><banner>százalék az arány, a teljes portfólió ennél jobb minősége az egyéb (pl. költségvetési, pénzügyi, önkormányzati) ügyfeleknek köszönhető.
</banner>
<banner>Megállt a deleveraging?
</banner>
<banner>Az elmúlt években erőteljes mérlegkiigazítást hajtottak végre a bankok: többek között javult (csökkent) a hitel/betét arányuk és emelkedett a tőkemegfelelési mutatójuk. Mindkét folyamat megállt az elmúlt negyedévben, kérdés, fordulatot jelez-e ez. </banner>
<banner>Lényegében stagnált az elmúlt negyedévben a bankok mérlegfőösszege is, és egy év alatt is már csak 1,3 </banner><banner>százalékos csökkenés mutatkozik. A bankok nettó hitelállománya egy év alatt 4,8 </banner><banner>százalékkal csökkent, betétállománya 0,4 </banner><banner>százalékkal nőtt. A hitelállomány csökkenésének mértéke visszaesett, többek között a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően. A lakossági betétállomány 10,6 </banner><banner>százalékkal esett, ezt azonban a vállalatok kompenzálták.
</banner>
<banner>Folytatódott eközben a külföldi forráskivonás: egy év alatt 785 milliárd forint hagyta el a szektort, ebből 149 milliárd forint a harmadik negyedévben. A folyamathoz hozzájárul a Növekedési Hitelprogram is, hiszen ez jegybanki forrással helyettesíti esetenként a meglévő külföldi </banner>(döntően anyabanki) forrást is.
