A magyar kis- és középvállalati vezetők mindössze 56 százaléka véli úgy, hogy számára nem okozott gondot a minimálbér és a vele együtt mozgó garantált bérminimum 5,4 illetve 5,6 százalékkal történő január 1-jei emelése.
Ez azt jelenti, hogy az 530 ezer kiscégből 233 ezernél voltak nehézségek ebből, ez utóbbiak 40 százaléka mondta azt, hogy bár kevés minimálbéren bejelentett dolgozójuk van, de még az ő bérrendezésük kigazdálkodása is nehézséget jelent a cég jelenlegi helyzetében. A cégvezetők további 23 százaléka válaszolta azt, hogy a minimálbéresek nagy száma miatt jelentett problémát az emelés, míg ugyanennyien mondták, hogy az emelés miatt bérfeszültség keletkezett a rendszerben, és ezt nehéz kezelni.
Miután a múlt írták alá a 2013. évi bérajánlást, amely során 3,1 százalékos emelést tartanak kívánatosnak a felek, a Policy Agenda annak is utánajárt, hogy ezt hogyan fogják tudni teljesíteni a vállalkozások. A cégvezetők 46 százaléka szerint nem volt érdemi béremelés az ágazatukban és mindössze egynegyedük mondta azt, hogy 3 százalék alatti mértékben ugyan, de sor került emelésre. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy nagyságrendileg a kkv szektor 71 százalékában reálbércsökkenés, vagy minimális, a várható éves infláció körüli növekedés következhet be.
A bérajánlást meghaladó mértékű emelést a cégvezetők 29 százaléka lát reálisnak a saját szektorában, közülük 10 százalék egy 5,1-8 százalék közötti mértéket tart lehetségesnek.
