A Napi Gazdaság keddi számának cikke
A szabályozás nem visszamenőleges hatályú, vagyis először a júliusra járó munkabéreknél lesz alkalmazható − mondta lapunknak Keller Anikó, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje. A januártól alkalmazandó szabályozás célja az egyszerűsítés volt, a végeredmény azonban sok fejfájást és bizonytalanságot okozott a munkavállalóknak akik akár rosszabbul is járhattak a módosítással. A ledolgozott és le nem dolgozott munkaórákat az egyszerűsítés jegyében bevezetett szorzóval kellett felszorozni, ezért a havi munkabér bizonyos esetekben − például szabadságoláskor − kevesebb, ritkábban több is lehetett a munkaszerződés szerinti alapfizetésnél − attól függően, hogy a hónap hány munkanapból áll.
Nyolcórás munkarendben viszonylag jól lehetett kezelni a helyzetet, a több műszakos, 12 vagy 24 órás munkarend azonban teljesen felboríthatta az új szabály logikáját: előfordulhatott, hogy a kivett szabadságot a rendszer duplán számolta. Az anomáliákra februárban derült fény, a szaktárca akkor annyit közölt, hogy a munkaadó eltérhet a főszabálytól, ha azzal a munkavállaló jobban jár, illetve ha az alternatív számítást a kollektív szerződésben rögzítik − a problémát azonban ez nem oldotta meg.
Az, hogy a mostani változtatás nem visszamenőleges, jó és rossz is egyben: a hibákat ugyanis így nem lehet kijavítani, ami egy ellenőrzés során visszaüthet, a munkaügyi ellenőrök ugyanis ezt az időszakot is vizsgálják. A nem visszamenőleges hatály ugyanakkor megmenti a könyvelőket és bérszámfejtőket attól, hogy az első félévre havonta és személyenként önellenőrzést végezzenek − ez lényegében a havi járulékbevallások újraírását jelentené.
