Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új adónemet jövő év januárjától választhatják az érintettek, ám fontos tudnivaló, hogy a váltási szándékot a szabályozás szerint az adóévet megelőző év december 1-je és december 20-a között kell bejelenteni. A kisvállalati adó feltétele, hogy az adóévet megelőző évben az alkalmazottak száma ne haladja meg a 25 főt, az elszámolandó bevételnek pedig 500 millió forint alatt kell maradnia, de a törvényalkotó azt is kikötötte, hogy az adóévet megelőző két naptári évben a társaság adószámát nem függesztették fel jogerősen, valamint azt is, hogy az adóévet megelőző évről készített beszámolójában mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot. Kiemelendő, hogy aki valamely feltétel nem teljesítése miatt kikerült a kisvállalati adóból, az két évig nem választhatja ismét az adónemet.
A kisvállalati adónál 16 százalékos mértéket határoztak meg, amelynek megfizetésével a kis cégek mentesülnek a társasági adó, a szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, ugyanakkor a helyi iparűzési adót továbbra is be kell fizetni. Az adó alapját és az adót az adóévet követő május 31-ig kell bevallani, és az általános forgalmi adó rendszeréhez hasonlóan a fizetendő adó összege határozza meg, hogy egy vállalkozó negyedévente vagy havonta teljesít majd bevallást.
Azzal minden, a Napi Gazdaság által megszólaltatott munkaadói szövetség egyetértett, hogy a kormány intézkedései jó irányba mutatnak. \"Az új adónem legfontosabb változtatása, hogy egyszerűsíti az adózási folyamatot, amire nagy szüksége is van a cégeknek, hiszen jelenleg túl nagy az adminisztrációs teher rajtuk\" − mondta megkeresésünkre Bálint Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) munkaügyi és szociális területért felelős igazgatója. Szerinte a kiva a gazdaságot is fehérítheti, mivel a kisebb bürokrácia következtében kevesebb cégvezető próbálna csalni.
Az egyszerűsödő adminisztrációt Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is kiemelte lapunknak adott nyilatkozatában, mint mondta, mindenképpen üdvözlik, hogy a kormány megpróbál a vállalkozók fejével gondolkodni. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a törvényalkotó egyeztetett a vállalkozói szövetségekkel a szabályozás létrehozása előtt, és \"lehetőség szerint figyelembe vette a szakmai, adminisztratív meglátásainkat\". Dávid pozitívumnak nevezte azt is, hogy \"megengedő módon szabályozna a kormány\", hiszen a kisvállalati adóval megnő a cégek választási szabadsága: a kiva mellett, ha ez valakinek nem megfelelő, ugyanúgy választhatja az eddig is meglévő társasági nyereségadót. Erre a kettősségre Bálint is felhívta a figyelmet, mind mondta, egyelőre nem világos, hogy hogyan fognak egymás mellett működni a különböző adónemek, kinek melyik lesz a kedvezőbb. Azt sem szabad elfelejteni, hogy mekkora lesz a kisvállalati adónak a költségvetési hatása, ügyelni kell arra, hogy ne okozzon túl nagy kiesést − hívta fel a törvényalkotók figyelmét az MGYOSZ igazgatója.
Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) és a Kézműves Vállalkozások, Kis- és Középvállalkozások Európai Munkaadói Szövetségnek (UEAPME) alelnöke szerint a kisvállalati adó legfontosabb hatása a munkahelyteremtő, illetve -megtartó képességek javítása, ezért messzemenően támogatni tudják az elképzelést. Ugyanakkor elmondta, hogy a munkával járó terhek máig magasak, ebben a kérdésben pedig csak részleges megoldást nyújt a kiva, így javasolta a kormánynak, hogy ne csak erre a körre terjesszék ki a kedvezményeket, hanem általánosságban csökkentsék az ilyen közterheket.
Azzal mindhárom megszólalónk egyetértett, hogy a változásoknak köszönhetően − nem csak az adminisztrációt tekintve − egyszerűbbé válik a magyar kis- és középvállalkozások élete, hiszen a normatív adótehernek köszönhetően az eddigiekkel szemben sokkal jobban átláthatják majd a pénzügyeiket, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a végleges hatásról most még korai beszélni, erre egy év múlva kell visszatérni. Kassai ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a hatástanulmányok hiányára, mint mondta, ő eddig semmilyennel nem találkozott. Példaként említette, hogy Dániában ha valaki egy törvénymódosítást nyújt be, akkor már a parlamenti ülés idején ki tudják számítani annak a gazdaságra gyakorolt hatását. Persze mi még messze vagyunk ettől, ám jó lenne, ha ebbe az irányba indulnánk, mert így minden új elképzelés jóval kiszámíthatóbb lehetne − fogalmazott az Iposz alelnöke.
Napi Gazdaság, Katona Vanda
