A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Számottevő társadalmi értéket jelentene, ha a banki javaslatot megfogadva, a kormányzat adóval (illetékkel) \"büntetné\" a vállalatok egymás közti készpénzforgalmát − vélekednek a szakértők. A Magyar Nemzeti Bank egy tavalyi tanulmánya szerint az elektronikus fizetési módok intenzívebb használata évi 103 milliárd forintnyi, azaz a GDP mintegy 0,4 százalékát kitevő társadalmi megtakarítást tenne lehetővé. A jegybank kutatói szerint az európai jogrendszerhez hasonlóan a magyar jog hagyományai is építenek a készpénz \"törvényes fizetőeszköz\" státusára.
Ezen jogelvből azonban sajnálatos módon jelentős jogbizonytalanság is fakad a kereskedők és szolgáltatók számára abban a tekintetben, hogy hogyan és milyen mértékben korlátozhatják a készpénz elfogadását vagy használatát, szemben a hatékonyabb fizetési módokkal. Ahol a jogszabály a vállalati szektort érintően a készpénzes fizetést mint alapesetet írja elő, az érintettek számára nem feltétlenül egyértelmű, hogy el lehet-e ettől térni és van-e joga a kereskedőnek például a készpénzes fizetés visszautasítására.
A jegybank szerint a szabályok egyértelműbbé tétele egyben fogyasztóvédelmi célokat is szolgálna. Az MNB emlékeztet: Hollandiában a polgári törvénykönyv része lett, hogy méltánytalan (például a nagybankjegy-címletben vagy a kisérme-címletekben való) fizetések visszautasíthatóak, s az USA-ban és Ausztráliában sem jogszerűtlen a készpénzes fizetés visszautasítása.
Az 5 millió forint feletti fizetések kötelező elektronikus útra terelése jó út a társadalmi költségek visszaszorításában és a szürkegazdaság elleni harcban is − értenek egyet az érintettek, ám a becslések szerint 42 ezer milliárd forintos vállalati készpénzforgalom nagy részét továbbra is az ennél kisebb tételek teszik ki. Ezek esetében is áttörést kellene elérni − persze nem pusztán a költségvetés bevételi oldalának biztosítása céljából. Amennyiben ezen tranzakciókat mind nagyobb számban lehet elektronikus útra terelni, tisztább gazdasági képletet kapunk.
Nagy kérdés persze, hogy az idegenforgalmi adó mintájára elképzelt készpénztranzakciós adó elegendő-e az áttereléshez, ám ha azzal számolunk, hogy az adónak a modernebb megoldás − az elektronikus (banki) csatornák − felé kellene nyomnia az érintetteket, jól látható, hogy egy 2 vagy 3 ezrelékes mérték akár arra is jó lehet, hogy a bankokkal olyan megállapodás szülessen, ami a lakossági oldalon akár a tranzakciós illeték terhének jelentős vagy akár teljes eltörlését eredményezheti.
