BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Szűkülő mozgástér

Furcsán működik a magyar tejpiac, mivel a farmerek kiviszik a nyerstejet, ugyanakkor jelentős mennyiségű tejterméket importálunk. Egyes észak-európai országok a magyar piacra vezetik tejfeleslegüket, a déliek pedig a nyerstejre licitálnak. Hogy mindez milyen hatást gyakorol egy hazai gyártóra, Szilágyi Lászlót, a Sole-Mizo Zrt. kereskedelmi és marketingigazgatóját kérdeztük.

2012. május 2. szerda, 10:39

Érzékelhetőek már az idei év tendenciái a tejiparban?

− Amikor nekiálltunk az éves tervezésnek, nem volt, igaz, most sincs egyértelmű információ arról, merre halad a tejpiac. Az ország azonban \"támadás\" alatt állt. Főként tavaly november−december körül mutatkozott komoly igény a magyar nyerstej iránt, ami nagyon felhajtotta az árakat. Mindez euróalapon, hosszú távú garancia vállalása mellett, szóval mellé lehetett nyúlni.
A nyerstej országos eladási ára januárban átlagban 92-94 forint körül volt. Jellemző, hogy a magyar nyerstej ára erős korrelációban áll a németországival. Azonban az állattartásból származó költségek különbözősége miatt ez csupán az egy literre eső eladási árra, és nem a beltartalmi értékre jellemző állítás.

Jelentős hatást gyakorolt az év elején a piacra a dél-európai − olasz, szlovén, román − tejhiány, amelynek következtében 32-33 eurócent körüli felvásárlási áron érkeztek ajánlatok a magyar nyerstejre (szállítás nélkül), amit a farmerek egy része megpróbált kihasználni. Így a hazai feldolgozóknak is ezen vagy ehhez közeli áron kellett vásárolni. A probléma gyökere azonban az, hogy az elmúlt 1-1,5 évben bekövetkezett nyerstej-felvásárlási áremelkedéseket nem lehetett realizálni a fogyasztói árakban, ami egyre inkább szűkíti a mozgásterünket.

Március második felétől kezdve a megszokott szezonális hatások következtében a tejhozamok emelkedni kezdtek, ezzel növelve az addig is felhalmozott feleslegeket, ami a spot piacon jelentős árcsökkenést eredményezett, ennek hatásaként pedig a nyerstej-felvásárlási árak is csökkentek. Ez a tendencia azonnal megjelent a késztermék-értékesítésben: a kereskedelmi hálózatok felől éles nyomás nehezedik a gyártókra az értékesítési árak csökkentése érdekében, így a gyártók többsége még nehezebb helyzetbe került: a felvásárlási árak csökkenése lassú és fokozatos folyamat, míg az eladási árakban hirtelen jelentős csökkentéseket kell eszközölni a piacképesség megóvása érdekében.

Kategóriákat tekintve mi várható?

− Az alapkategóriák − tej, tejföl, kefír − esetében leginkább az ár számít. Csupán a termék felhasználhatóságát befolyásoló tulajdonságok adnak számunkra előnyt, például az, hogy mit tud egy-egy csomagolás. A Tetra Pak általunk használt megoldása kifejezetten jó visszacsatolást kap, azonban a fogyasztó fejében a tej az tej: ha már pohárban van, nem érez nagy különbséget, pedig valójában van. Ezért csak az ár dominál.

Ami az idei évből már tisztán látszik, hogy az UHT tej és a félkemény sajtok piacán a magyar gyártók továbbra sem tudnak labdába rúgni. Egyes kutatási adatok szerint az UHT tejpiac közel 80 százaléka import (pl. a 1,5%-os UHT tej esetében). A kereskedelmi láncok sokszor külföldi forrásból − Szlovákiából, Csehországból − vásárolnak UHT tejet, amit nagyon alacsony árréssel árulnak. Ezzel szemben a márkatermékek 35-40 százalékos árréssel kerülnek polcra, így nyilvánvaló, hogy melyikből adnak el többet.

Érik a portfólió szűkítése?

− Nem szeretem ezt a kifejezést. Inkább optimalizáljuk a szortimentet. A tejiparban a nagy pörgés miatt mindig van, amelyik termék éppen kifutja az életpályáját. Ezért kell folyamatosan fejleszteni. Ebben az időszakban két új túró rudit vezetünk piacra, amelyet a Mizo Top Kakaó és Madártej íz- és látványvilágával készítettünk. Arra számítunk, hogy az ízesített tejitalok sikere megjelenik új desszertjeinknél is.

Hol van mozgásterük?

− A márkaépítésben, más eszköz nincsen. Folyamatosan kutatjuk, nézzük azt, hogyan tudunk olyan kapaszkodót találni a fogyasztóknál, amelyen keresztül még érdekesebbé tudjuk tenni a tejet, mert most még nem az. Ezzel együtt a Mizo márka árbevétele már a tavalyi évben is meghaladta a 10 milliárd forintot, ami visszaigazolja, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között is lényeges a fogyasztók számára az igazi márka.

Az exportban vannak lehetőségeik?

− Igen. Szerbiában és Romániában vannak leányvállalataink. Itt, a régióban is számos üzletlánccal dolgozunk. Van olyan diszkontlánc, amellyel már konkrét megállapodásunk van saját márkás vonalon. Mivel nagy a termelőkapacitásunk, ezért a sajátmárka-gyártás nagyon fontos szegmens számunkra, mert ha ez kiesik, a márkatermékek válhatnak drágábbá.

György Renáta
György Renáta

Ez is érdekelhet