A kormány mai ülésén tárgyal a közszférában dolgozó devizahitelesek végtörlesztésének kamattámogatásáról. A laptársunk birtokába jutott, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott tervezet szerint az érintettek - gyermekszámtól függően - forinthitelük egy részére 2 százalékpontos kamattámogatást kaphatnának. A dokumentum szerint az öt évig járó támogatás az első évben 3,7 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentene, ami a teljes támogatási időszak alatt 28 milliárdra emelkedne.
<banner>A tervezet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) adatgyűjtésére hivatkozva azt írja: 53 ezer közszférában dolgozó összesen 185 milliárd forintnyi végtörlesztési szándékot jelzett. A kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás értelmében azonban a bankok végtörlesztéssel kapcsolatos veszteségeinek 30 százaléka az államot terheli. Ha minden olyan állami és önkormányzati dolgozó végtörlesztene, aki a szándékát a munkaadója felé jelezte, abból a bankoknak 55 milliárd forintos többletvesztesége származna. A tárca számításai szerint az államra ebből 17 milliárdos veszteségtérítés hárulna. A dokumentum megjegyzi, hogy az idei költségvetés készítésekor a kamattámogatás kiadásaival nem számoltak, így ez a tétel rontaná az egyenleget. </banner>
Mekkora kamattámogatás jár?
Az előterjesztés az eltartott gyerekek számától tenné függővé a támogatás mértékét. A gyerektelenek maximum 3,75 millió forintos forinthitelre kaphatnák meg a 2 százalékpontos kamatkedvezményt, ez egy gyerekkel 4,5 millióra, két gyerekkel 5,25 millióra, míg három gyerek esetén 7,5 millióra nőne. A kamattámogatásról szóló kormányrendelet-tervezet szerint a kamattámogatás csak olyan hitel mellé járna, ahol a thm az egyéves állampapír-referenciahozamot legfeljebb 3 százalékponttal haladja meg. Ha a támogatás folyósításának időszakában az ügyfél által fizetett ügyleti kamat 6 százalék alá csökkenne, akkor erre az időszakra a kamattámogatás annyival csökken, hogy a támogatott a 6 százalékot mindenképpen megfizesse.
<banner>A kamattámogatás arányaira az NGM két számítást is készített. Azok közül, akik a munkaadójuknál jelezték végtörlesztési szándékukat - 53 ezren 185 milliárdot fizetnének vissza, átlagosan tehát 3,5 millióval tartoznak -, már a gyerektelenek is a teljes forinthitelre megkapnák a 2 százalékpontos támogatást.</banner>
<banner>A tervezet azonban kiemeli, hogy a KIM adatgyűjtése \"minden bizonnyal nem teljes\", mert nem ítélhető meg, hogy \"az intézmények pontosan mekkora hányada vett részt a felmérésben\", illetve nem tartalmazza \"a háztartásban lévő gyermekek számát\". A tárca ezért a nemzetgazdasági átlagokból becsülhető adatok alapján is készített egy számítást, ami alapján a bankok és az állam vesztesége, illetve a költségvetés által kifizetett kamattámogatás mértéke is a vártnál nagyobb lehet. Eszerint a 750 ezres közszféra - ebben az állami vállalatok dolgozói nincsenek benne - 144 ezer devizahitelest és 800 milliárd forintos devizaállományt eredményez.</banner>
<banner>A KIM adatgyűjtésében tehát a potenciális érintettek csupán harmada vett részt, esetükben pedig az átlagos hitelnagyság jócskán elmarad az országosan átlagosnak tekinthető 7,4 millió forinttól. Egy ekkora frankhitel végtörlesztésével durván kétmillió forint spórolható meg, a végtörlesztést finanszírozó forinthitelre tehát csak a kétgyerekesek kaphatnak nagyjából teljes támogatást.
</banner>
<banner>Rövid az idő
</banner>
<banner>Az előterjesztés készítői több kockázatra is felhívják a kormány figyelmét. Az egyik, hogy a végtörlesztéshez szükséges fedezetigénynek január 30-án meg kell jelennie az adósok számláján, a hátralévő két hétben ezért rengeteg dolognak kellene megtörténnie.</banner>
<banner>Például az Európai Bizottságnak meg kellene vizsgálnia és el kellene fogadnia az állami támogatást (addig a kormányrendelet nem léphet hatályba). A lebonyolításról szerződést kell kötnie az NGM-nek a bankokkal és az államkincstárral, ennek átfutási ideje legalább egy hónap. A bankoknak ki kell dolgozniuk támogatott forinthiteles termékeiket, az ügyfelek be kell adják a hitelkérelmet, amit az elbírálás követ. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kormánydöntés érdemi változásokat - időhiány miatt - várhatóan nem hoz a végtörlesztésben.
</banner>
<banner>Mindenki háborogna
</banner>
<banner>A dokumentum szerint, bár a végtörlesztésre \"a bejelentésre rendelkezésre álló idő legvégén rengetegen bejelentkeztek\", feltételezhető, hogy \"közülük a többség nem lenne képes előteremteni a végtörlesztéshez szükséges fedezetet\" a kormány \"nagylelkű támogatása\" nélkül.</banner>
<banner>A tervezet készítői szerint egy ilyen lépés a várt 15-20 százalékos végtörlesztési arányt jelentősen, akár 30 százalék fölé emelné, de ez a bankrendszer veszteségeit drasztikusan megnövelné, és \"pénzügyi stabilitási kockázatokat jelentene\". Ráadásul, mivel az állam a végtörlesztéshez fűződő veszteségek harmadát átvállalta, ez a költségvetési egyenleget is jelentősen rontaná.</banner>
<banner>Az előterjesztés készítői szerint a lépés feszültséget okozhat az intézményeken belül, ugyanis újra csak a devizahitelesek kapnának támogatást. Márpedig ez akár \"kollégákat fordíthat egymás ellen\" - olvasható a dokumentumban. A dokumentum ezt elkerülendő azt javasolja a kormánynak, hogy egyezzen meg a bankokkal abban, hogy a \"kibővített árfolyamgátrendszerbe először azokat engedjék be, akik a végtörlesztésre bejelentkeztek, de végül a végtörlesztés nem történt meg\".
</banner>
