Az Európa-szerte jelentősen megnövekedett benzinár ismét több országba átnyúló üzemanyag-turizmust generál, amiből a jelek szerint a legnagyobb hasznot (az unió területén) a lengyelek húzzák. A német családok nemcsak a határ mellől, hanem a fővárosból is gyakran mennek át Lengyelországba tankolni, hiszen a dízel és a benzin literjét 35-40 centtel olcsóbban kapják. Arról nem is beszélve, hogy lengyel területen olcsóbb a cigaretta, illetve a németek esküsznek arra, hogy még a primőr is szebb.
Pontos adatok nincsenek a készpénzmozgásról, mivel a bevásárlóturizmus rendszerint károsan hat a \"drágább\" országokra, az unió pedig, az ellentétek szítását kerülendő, nem szívesen közöl részleteket.
A magyaroknál sem ismeretlen a bevásárlóturizmus: amikor erős volt a forint, a határ mellől a szlovák oldalra jártak a családok bevásárolni, ám amikor megerősödött az euró, a szlovákok járta előszeretettel Magyarországra. Ráadásul a magyarok kedvenc célpontjai közé tartozik Ukrajna, ahol jóval olcsóbb a benzin, ám egyre többet hallani rémtörténeteket arról, hogy a keleti szomszédunknál tankolt hajtóanyag komoly kárt tesz az autók üzemanyagrendszerében (jó esetben), rossz esetben a motor tömítését is kikezdi. Így a szakemberek azt tanácsolják, hogy Ukrajnában csak márkás benzinkutaknál vásároljunk. Ukrajnában a napi fogyasztási cikkek is olcsóbbak, ezek ugyancsak kedvelt célpontjuk a magyar turistáknak.
Ugyanakkor az ukrán bevásárlóturizmus egyenlege nem feltétlenül negatív, hiszen onnan is tömegek érkeznek Magyarországra bevásárolni. Az ukránok kedvenc célpontja a budapesti külvárosi plázák és az outletek. Elsősorban divatholmikat keresnek, de a hipermarketekben is szívesen vásárolnak. Ukrajnában a mai napig élnek és virulnak a klasszikus, Budapestre irányuló bevásárlóbuszok. A magyar utazásszervezők a kilencvenes években felhagytak ezzel a \"szolgáltatással\", pedig a magyarok erősek voltak az olasz és a török bőrpiacon is − abban az időben a lengyelek néha kisebb vagyonokat hagytak ott bőrkabátokért az említett két országban.
