A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Határozatlan időre meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot egy tegnap a parlamenthez benyújtott fideszes képviselői indítvány. A lakáshiteleseket (akikre a védelem abban az esetben is vonatkozna, ha ellenük nem hitelhátralék miatt indulna végrehajtás) addig nem lehetne kitenni lakásukból, amíg erről külön törvény nem születik. Ez a tilalom az indoklás szerint egészen addig maradhat érvényben, amíg nem sikerül megteremteni feloldásához a szükséges feltételeket. Ehhez tartozna például a bankok jelentősebb szerepvállalása, amelyről eddig nem tudtak megegyezni a bankszövetséggel.
Információnk szerint a tárgyalások meg is akadtak.
A kilakoltatás tiltása - nyomatékosították az MKB szakértői - megszünteti a kockázati különbséget az ingatlanfedezet mellett nyújtott lakáshitel és a személyi kölcsön között. A magasabb kockázatok pedig megemelkedő hitelkamatokat jelentenek. Gyenes Gergely, az AXA-csoport Magyarország jelzáloghitel termékmenedzsere is úgy látja, hogy ha a bankok nem tudják érvényesíteni lejárt követeléseiket az ügyfeleikkel szemben, továbbá az állam sem ajánl fel semmilyen alternatívát, annak közép és hosszú távon igen súlyos következményei lehetnek.
Gyenes (is) hangsúlyozta, hogy a jelzáloghitelek - mint ahogyan a nevükből is következik - ingatlanra alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönök. Ha a jelzálog érvényesítése egyáltalán nem lehetséges, akkor ezek az ügyletek fedezet nélkül maradnak, a problémás hitelek megtérülése kérdésessé válik. Kiemelte még, hogy a családok utcára kerülésének megakadályozása a bankok számára is fontos, ám a felvett hiteleket vissza kell fizetni, ha pedig a hitelfelvevő erre nem képes, akkor a banknak kötelessége lépni.
Az OTP Bank szerint a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása a banki portfóliók további romlásához, a kockázati költségek növekedéséhez és a bankok hitelezési lehetőségeinek szűküléséhez vezethet, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem törekednek az ingatlanok elárverezésére. Mint hozzátették: ettől az adósokat soklépcsős, sokbiztosítékos módszer védi.
A bankok próbálnak valamilyen alternatívát adni (egyelőre úgy tűnik, ezekre kevés a fogadókészség). Az OTP arról tájékoztatta lapunkat, hogy dolgozik az adósok együttműködésével alkalmazható eszközök kialakításán. Ilyen lehet például a fedezeti ingatlan együttes szabadpiaci értékesítése, nagyobb értékű fedezeti ingatlanok esetén kisebb cserelakás, illetve meghatározott körben a lakáslízing-konstrukció felajánlása az adósnak, valamint a fedezeti ingatlan megvásárlása, bérlakássá alakítása.
Lakáslízing esetén a díjat az adós fizetőképességéhez igazodva állapítanák meg. Az MKB a moratórium fokozatos feloldását tartaná célravezetőnek. A bank elemzője szerint ugyanis az együtemű feloldás és az ingatlanok piaci értékesítése komoly veszélyt jelentene a lakáspiacra. Míg a szociálisan nem rászoruló, méltányolható lakásigény feletti ingatlannal rendelkező nem fizető adósok esetében érdemes lehetővé tenni a kényszerértékesítést, addig a rászoruló családok esetében állami segítséggel vagy bérlakás-konstrukcióval kell kiváltani a kilátástalan adós helyzetet.
