Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A program az energetikai tárca (KHEM) megítélése szerint sikeres kezdeményezés volt, a lakosság érdeklődésének növekedését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2009-ben a pályázati forráskeret egy hónap alatt kimerült. (Korábban az is előfordult, hogy mindössze két hét alatt lekötötték a pályázók a forrásokat, igaz, a támogatás teljes beruházáshoz mért aránya az évek során többször változott.)
A minisztériumnál fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy – különösen az utóbbi években – megfigyelhető volt a lakosság növekvő érdeklődése a NEP megújuló energiaforrások hasznosítását támogató alpályázatai iránt; illetve a program gazdaságösztönző hatásait is, hiszen a kilenc év alatt odaítélt 18,5 milliárd forintnyi támogatás annak többszörös értékében generált beruházásokat, növelte a felújítással foglalkozó - többségében kis vállalkozások bevételeit.
Tavaly a pályázatokat 1,5 milliárd forintos keretösszeggel írta ki a KHEM, amely segítségével összesen több mint 5,5 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, melyeknek során közel 4800 lakás energetikai jellemzői javulhatnak. Viszonylag magas volt azonban a sikertelen jelentkezések száma, 1143 pályázatot jogosulatlanság, vagy valamilyen hiba miatt zárt ki a lebonyolító hatóság, míg forráshiány miatt 643 pályázatot kellett elutasítani.
Az idei évben a program átkerülte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz (KvVM), amely a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram cím alatt írta ki a pályázatokat. Ezekre a jelen állás szerint október végéig még lehet jelentkezni, bár kérdés, hogy a 2 milliárd forint körüli keret meddig tart ki.
A többféle célra igényelhető támogatások a beruházás legfeljebb 30 százalékáig biztosítják a forrást. Nem csak korszerűsítéshez, de új épület építéséhez is kérhető a dotáció, méghozzá az A+ besorolású házak esetében: itt négyzetméterenként 25 ezer forintos, maximálisan 3,25 millió forintos támogatás kapható.
A legnépszerűbb beruházási célok a nyílászárók cseréje és a falak, födémek hőszigetelése, de sok pályázó az épületgépészeti rendszerek felújításába is beruház - közölte érdeklődésünkre a zöldtárca. A hibák sokfélék, többnyire a határidőn túli jelentkezések, és a hiányzó dokumentumok okoznak gondot teszik hozzá. Ezen konstrukcióban a hagyományos technológiával épült házak mellett az iparosított technológiával készült (panel) épületek energetikai felújítására is igényelhető támogatás, de a lakótelepek szempontjából a Panelprogram jelentősége nagyságrendjénél fogva jóval nagyobb.
A körülbelül 820 ezer hazai panellakásban hozzávetőlegesen 2 millió ember él, a panelprogram forrásai (lakásonként legfeljebb félmillió forintig) pedig szigetelésre, nyílászáró-cserére, vagy éppen a megújuló energiafelhasználás növelésére éppúgy igényelhetőek. A panelprogramban az állam, az önkormányzat és a lakók egyharmad-egyharmad arányban állják a felújítás költségeit. Amennyiben a helyhatóság nem képes finanszírozni az önrészét, a lakók átvállalhatják annak költségét is, ha pedig a lakók nem rendelkeznek megfelelő saját erővel, igénybe vehetik a kedvezményes kamatozású Panel Plusz hitelkonstrukciót.
A közelmúltban az MFB megváltoztatta a Panel-Plusz hitel folyósítási feltételét is a könnyebb elérhetőség kedvéért. Lényegében a sajáterő hitelezése már a miniszteri kiértesítő levél bemutatása esetén lehetséges, míg eredetileg ezt az állami támogatási szerződés megkötéséhez kötötték.
Az Önkormányzati Minisztérium tájékoztatása szerint a 2002 és 2009 közötti döntések eredményeként 270 ezer lakás, vagyis több mint a teljes panelállomány negyede újulhatott és újulhat meg, mintegy 61 milliárd forint támogatással. A beruházások összértéke közel 190 milliárd forintra tehető.
