A bérlakások iránti igény jelentős megugrása, valamint a készházak iránti kereslet stabilizálódása jellemezheti az idei évet az ingatlanpiacon. A társasház-építések várhatóan tovább csökkennek majd, ám az árak mérséklődésére nem érdemes számítani - derült ki a Napi körkérdéséből.
Katasztrofális a helyzet
A lakásépítőket mind a finanszírozási, mind a keresleti oldalról szorongatják - tájékoztatott Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnöke. Nemcsak a beruházási hitelek növekvő kamatai, valamint az ezzel párhuzamosan szűkülő hitelfelvételi lehetőségek, de a fedezetkezelési rendszer is bénítóan hat az építőkre.
A szakember szerint idén szinte teljesen leállhatnak az újlakás építések, hiszen további négyzetméterár-csökkentés a nyersanyagok drágulása és a magasabb banki kamatmarzsok mellett nem megvalósítható. A roppant magas tartozásállományt felhalmozó szektor szereplői a válság kezdete óta a túlélésre játszanak, tartalékaikat nagyrészt felélték, s a bizonytalan keresletre alapozva nem kezdenek újabb beruházásokba.
Katasztrofális a helyzet - vélekedett Székely Éva, aki szerint az idén elindított fedezetkezelő intézménye nem kezeli érdemben a már fennálló körbetartozásokat, az erre vonatkozó javaslat elfogadása óta végrehajtott változtatások - mint a projektcégek kivonása rendszer hatásköre alól - miatt nem váltja majd be a hozzá fűzött reményeket. A Malosz elnöke szerint helyette egy gyorsan működő, komoly szankciókat alkalmazó gazdasági bíróságra lenne szükség.
Az újépítésű lakások keresletének élénkítését elsősorban támogatott lakáshitelekkel lehetne megoldani, hiszen az ingatlanok piaci értékének 40 százaléka adó formájában visszafolyik a központi költségvetésbe - fűzte hozzá a szakember, aki szerint ezzel elkerülhető lenne a piac összeomlása.
Kizöldülhet végre a lakáspiac
A készházak megrendelési állományának tavaly év végi 20 százalékos csökkenése után az idei első félévben további 40 százalékos zuhanást vár a szegmensben Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke. A szakértő ennek ellenére sem olyan borúlátó, mint társasházak építésére szakosodott kollégája. Kárpáti úgy véli, a környezetvédelmi minisztérium által a klímabarát otthonok építésére kiírt vissza nem térítendő támogatási rendszer is hozzájárulhat a kereslet viszonylagos stabilizálásához.
A készházakat forgalmazó Bien-Zenker Kft. a tavaly nyári az áfa-emelés miatt hirtelen megugró megrendelés-állománnyal szembesült. A cég vezetése épp ezért úgy véli, az előrehozott döntések miatt az év első felében gyenge lesz az érdeklődés szolgáltatásai iránt. Kárpáti szerint 2010 ősze már nem lesz olyan rossz, a harmadik negyedévben - az előző év azonos időszakához képest - már legfeljebb 20 százalékos lehet a visszaesés.
Az ÉVOSZ elnöke az idei csökkenő kereslet ellenére hosszabb távon a készházak növekvő súlyára számít az ingatlanpiacon. A készházak piacán a 100-120 négyzetméteres családi házak mellett már az intézményi érdeklődés is megindult - óvodákra, kisebb panziókra is érkezett a Bien-Zenkerhez megrendelés. A passzív házak vonzerejét növeli, hogy energiafelhasználásuk mindössze a kilencede egy átlagos házénak - míg egy passzív ház évi 15 kWh/m2 energiát használ fel, egy átlagos, nem zöld technológiát alkalmazó családi ház energiaigénye évi 160kWh/m2 - tájékoztatott Kárpáti József. (Összehasonlításul, egy panel energiaigénye akár 250 kWh/m2 is lehet évente.)
A fiatalok kiszorultak a lakáspiacról
Bár a demográfiai folyamatok alapján továbbra is lenne kereslet az újlakások iránt, a hitelfeltételek változásával a finanszírozhatóság jelentősen romlott - foglalta össze az elsőlakás-vásárlók kilátásait Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezetője. A szakértő szerint a privatizációból kimaradt, a hitelpiaci válság miatt korlátozott lehetőségekkel rendelkező fiatalabb korosztály egyre nagyobb számban kényszerül majd bérlakásba.
A szakember szerint a lakásbérlet térnyerése alapjában üdvözlendő folyamat volna Magyarországon, hiszen a társadalom vagyoni helyzetéhez mérten túl sok a lakástulajdonos, s túl sokan laknak igényeikhez mérten túl nagy lakásban - növelve ezzel az úgynevezett "holt vagyont", egyúttal torzítva a hazai ingatlanpiacot is. A bérleti piac azonban alapjaiban rendezetlen; emiatt javarészt a világos, kiszámítható jogi viszonyok hiánya okolható, de szerepet játszik ebben a lakásbérlet társadalmi megítélése is.
Hegedüs szerint elsősorban a fiatalok, és az alacsony jövedelmű, társadalmilag is hátrányos helyzetűek (gyakran elvált, gyermekeiket egyedül nevelő nők) azok, akik a lakásbérlést választják - más lehetőségük nem lévén. Amennyiben a bérlakások megítélését semlegesíteni lehetne, többeket vonzana ez a megoldás. Ehhez azonban - vélekedett a szakember - elsősorban infláció-követő magánbérleti díjakra volna szükség, valamint a szociális alapú bérlakások elérhetőségét is növelni kellene, hogy a rászorulókat is ki lehessen szolgálni.
