Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mindez azért kellemetlen, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 2007. évi 10 255 kárt okozó csalárd tranzakció után tavaly csak 8697 esetet regisztráltak és a felmerült károk összege is 550 millióról 496 millióra csökkent.
A mostani trendfordulót ugyanakkor nem mindegyik bank érzi, a K&H például arról tájékoztatta lapunkat, hogy a csalások száma náluk mind volumenben, mind darabszámban jelentősen csökkent az idén az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
Ehhez képest a CIB és az MKB egyértelmű emelkedést tapasztalt és ugyanezt a piaci trendet észleli az UniCredit is. Kelemen Tamás, a Citibank liability product managere szerint a 2008-as és 2009-es január–októberi időszakban a csalások száma és az azokból eredő veszteség mértéke enyhén emelkedik, ami szerintük – a portfólió növekedésén túl – egyértelműen az egyre több kártyamásolási csalás következménye.
Az OTP Bank tájékoztatása szerint 2009. I. félévében a bank által kibocsátott kártyákkal (kibocsátói oldal) elkövetett visszaélések volumene növekedett az előző félév hasonló időszakához viszonyítva, míg a bank által üzemeltetett elfogadói hálózatban (atm, pos) használt idegen kibocsátású kártyákkal (elfogadói oldal) végrehajtott csalások száma csökkent. A bank hangsúlyozza, hogy a kártyatársaságok által alkalmazott nemzetközi mérőszámok szerint – a visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya – mind az OTP, mind a teljes magyar bankrendszer esetében jóval a nemzetközi átlag alatt van, maga az OTP pedig jobb adatokat produkál a magyar piac egészéhez képest.
Ezt vélhetően a chip-technológia alkalmazásának lehet betudni. A K&H-nál azzal, hogy tavaly befejeződött az atm-hálózatuk chipesítése, az elfogadói oldalon felmerülő kár összege jelentősen csökkent. Kibocsátói oldalon ugyanakkor maga a K&H is megjegyzi, hogy növekedett a hamisított bankkártyákkal elkövetett visszaélések száma.
Az MNB adataiból jól látszik, hogy 2007-ben jelentősen megugrott (0,0031 százalékról 0,0077 százalékra a teljes kártyás forgalom arányában) az elfogadói oldalon, döntően az atm-eknél elkövetett csalások száma döntően amiatt, hogy a bankok jó része akkor még nem tért át a chip-technológiára az automaták esetében. (A csalások során a lemásolt kártyákat az automata befogadta, és bár a mágnescsík hordozta az információt, hogy „eredetileg” chipes kártyáról van szó, a nem chipesített olvasó nem kereste a biztonságosabb chipet a plasztikon, hanem „kiszolgálta” a kártyát.)
Azóta számos bank végrehajtotta már az atm-automaták chipesítését, bár az MNB utolsó rendelkezésre álló adatai szerint a készpénzkiadó automatáknak 2008. év végén még csak 58 százaléka volt képes chipet olvasni, szemben az EU 91 százalékos átlagával. A kereskedelmi egységekben lévő pos-berendezéseket illetően jobban állunk: tavaly decemberben a berendezések 81 százaléka volt képes chipet olvasni, szemben az unió 74 százalékos átlagával.
A visszaélések tekintetében az idén a csalások toplistáját a Citibank, az MKB és a CIB szakértői szerint is bankautomatás kártyamásolás, az adatszerzéses visszaélés vezeti, a K&H ehhez még az internetes tranzakciós csalások megemelkedését is hozzáveszi. Az internetes csalások okozzák a legtöbb gondot az Erste és a Raiffeisen esetében is.
Az OTP a kibocsátói oldalon szintén az internetes csalások számának jelentős növekedését emelte ki. A társaság szerint a bankkártyaadatok megszerzése és az azokkal elkövetett csalások – mind a hamis bankkártyák, mind az internetes csalások esetében – elsősorban külföldön történnek és csak elenyésző arányban Magyarországon. Vagyis általános az a tendencia, amely szerint az itthon lemásolt kártyákkal külföldön próbálnak fizetni.
Kibocsátói üzletági károk a forgalom arányában
(százalék)
Magyarország (2008) 0,0062
Magyarország (2007) 0,0054
Franciaország (2007) 0,048
Spanyolország (2007) 0,024
Nagy-Britannia 0,094
Forrás: MNB
