A magyar gazdaság elérte a mélypontot, az persze kérdéses, hogy milyen szintű és milyen gyors lesz a fellendülés. Tavaszig, nyárig eltart majd a tisztulási folyamat, az kérdéses, hogy hosszú távú stagnálásra, avagy felemelkedés várható-e a jövő év második felében - erre a választ a környezet (elsősorban Németország gazdaságának) változása adja majd meg. A hiteligények a zsugorodó gazdaság mellett csökkenni fognak, épp ezért jövőre év elején stagnálni fog a hitelezési aktivitás - de ez ágazatonként jelentősen eltérhet - vélekedett Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke.
A lakásmentő csomag nem alkalmas a reálgazdaságból eredő szociális problémák kezelésére, a bankokon ezeket a gondokat nem lehet számonkérni. A pénzintézetek itt csak segítők lehetnek, ezen ügyfelek esetében szociálpolitikai megoldásokra (pl. bérlakásprogram) van szükség - mondta Erdei Tamás. A bankok a hozzájuk forduló és még kezelhető ügyfelek gondjait - átütemezéssel vagy más módon - meg tudták oldani. Szeptemberig a bankok által felajánlott áthidaló megoldásokat mintegy 50 ezren vették igénybe - mondta el Nyers Rezső főtitkár.
A szakember szerint a reálgazdasági válság miatt ellehetetlenülő kis- és középvállalkozások egy jó része csődbe megy. A lakossági és a kisvállalkozói bedőlések mértéke és nagyságrendje tőkével és céltartalékkal kezelhető, 1-2 veszteségre kell készülnünk. A problémás hitelek aránya a bankszektorban 7 és 10 százalék körül várható, 3-4 százalékos céltartalékolás mellett ez a szint kezelhető. A legrosszabb esetben a bankszektor tőkemegfelelése idén biztos 10 százalék felett marad, vagyis ez is mutatja, hogy a szektor kezelni fogja a problémákat. Idén a céltartalék elviszi a bankok nyereségét, de jövőre már csökken a szektor új céltartalék-képzése, épp ezért a jövedelmezőség is javulni fog.
A konkrét pénzügyi törvényekről szólva Erdei elmondta, a tárgyalásokon sokszor sikerült kompromisszumokat elérni. A magatartási kódex, kiegészülve a hitelintézeti törvény új szabályozásával minden fél számára elfogadható. A fogyasztási hitelekkel kapcsolatos európai szabályozás átvételét szintén sikeresnek ítéli a Bankszövetség. Vita abban van, hogy a törvény csak a fogyasztási hitelekre vonatkozzon - miként az EU-ban -, a szövetség a jelzáloghtelek esetében inkább megvárná a most kialakuló új EU-direktívát. Az MNB-szabályozással kapcsolatban az MNB a PM és a szövetség megállapodott az alapelvekben, 2-3 héten belül egy munkacsoport dolgozza ki azt a kormányrendelet-tervezetet - mondta el Erdei. Az adható hitel mértéke és az ingatlan értéke közötti differenciálás támogatható, a hitelfedezeti értéket (LTV) forint hitelek esetében 75-80 , euró esetében 60-65 százalékban húznák meg a bankok. Hitelcél minden jelzáloghitelhez szükséges lenne és fontos, kötelező elem lenne a jövedelem-vizsgálat is.
A scoring-rendszerek szigorítására van szükség (eltérő mértékű szigor lenne szükséges a forint és a devizahitelek esetébem. A jegybank most úgy látszik, hogy elfogadta, hogy e téren a bankok dolga, hogy milyen kockázatokat vállalnak fel - ám ehhez viszont a bankoknak kell garantálniuk a scoring szigorítását.
Fontosnak tartja a Banszövetség az ügynöktörvény létrejöttét. Engedélyhez kötnék a működést és a díjazást is szabályoznák. Az új szabályozás kodifikációja már tart, heteken belül erről is lesznek nyilvános részletek. A gyorskölcsönök esetében a Bankszövetség támogatja az új szabályozást.
