Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hír szerint ráadásul a Mol ezeket a részesedéseket 195 millió euróért vásárolná meg, miközben azok piaci értéke ennek mintegy duplája, 400 millió euró lenne a lap szerint. A hírben szerepel az is, hogy az Aphemia és Hayan mezőkre az INA 1997-es megszerzésük óta mintegy 900 millió eurót fordított.
A Mol kommunikációs igazgatója, Ferencz I. Szabolcs a Napi kérdésére cáfolta a cikkben szereplő 195 millió eurós állítólagos vételárat és a 25 százalékos részesedésszerzést is. Mint mondta, az olajmezőben való részesedésszerzés szándéka valóban megvan, de az csupán a Hayan mezőre vonatkozik, ami vélhetően nem is kerülne véglegesen a Molhoz. Így nem igaz egyik szám sem, ráadásul a tranzakció még az ajánlatküldés szakaszába sem jutott el. A 400 millió eurós piaci értékről pedig csupán annyit mondott, hogy az a lap becslése.
Az olajmező-vásárlás és az INA-nak nyújtandó esetleges Mol-hitel, amelynek - mint azt az összes korábbi híradás egyértelműen jelezte - feltétele a gázüzletág leválasztása az olajtársaságról, két külön tranzakció, de nyilvánvalóan összefüggésben van az INA nehéz likviditási helyzetével. Az olajtársaság a legutolsó hírek szerint 1,7 milliárd (más hírek 1,35 milliárdot említettek) kunával (mintegy 67 milliárd forinttal) adósa a horvát államnak, amit az év végéig kellene megfizetnie.
Korábban az INA felügyelőbizottsága egyértelműen jelezte, hogy a likviditási nehézségeken a két tulajdonos feladata átsegíteni a társaságot, amit az állam a gázüzlet mielőbbi leválasztásával, a Mol pedig ezt követően hitel nyújtásával segíthet elő leginkább.
(A szerző rendelkezik Mol-részvényekkel.)
