Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A pénteki Napi Gazdaság cikke
A cserére és felújításra egy sor hazai cég pályázhat - feltéve, ha összefognak, s így nagyobb eséllyel tudnak versenyre kelni a külföldi cégekkel.
A hazai buszok felújításának és cseréjének előkészítése már elkezdődött. Fórián István személyében egy miniszterelnöki megbízott koordinálja azt a munkát, amely az állomány megújítását készíti elő. A nyár végén indult "műhelymunka" célja a hazai gyártók és beszállítók "feltérképezése", a csere vagy felújítás gazdaságosságának felmérése, valamint az évente több milliárd forintos program pénzügyi forrásainak tisztázása.
Fórián István a Napi kérdésére elmondta, már látni biztató jeleket. Az egykor jelentős méretű hazai buszgyártás szakmai és fejlesztési bázisa ugyanis még mindig adott, sőt a felújításhoz és cseréhez több kisebb méretű gyár rendelkezik kapacitással. Számításai szerint a hazai cégek - Kravtex, NABI, Csabametál, Alfa - évi 1000-1500 busz gyártására képesek, ami azt jelenti, hogy ennek teljes kihasználása esetén akár rövid időn belül le lehetne cserélni az átlagosan 16 éves budapesti és 10 éves vidéki buszokat.
A buszcsereprogram előkészítése nem lesz gyors - és várhatóan zökkenőmentes sem. A régebbi buszállomány több mint 130 különböző típusból áll össze. A buszokat 22 helyi Volán-társaság és a BKV - amely önmagában 1400 buszt birtokol - üzemelteti. Egy-egy új busz beszerzési költsége 60-80 millió forint, ami azt jelenti, hogy évi 1000 új busz üzembe állítása minimum 60 milliárd forintot jelentene. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben szinte reménytelennek tűnik. De még a felújításra sincs sok remény, hiszen a motor és a fődarabok kiváltása is tízmilliós nagyságrendű beruházást jelent darabonként - ráadásul ezzel csak pár évvel lehetne meghosszabbítani a "túlkoros" buszok életkorát.
A magyar gyártók üzemeiben a motorokat kivéve minden fődarab elkészülhet. A futóművön, a fékrendszeren és sebességváltón kívül - amelyek külföldi cégek magyarországi gyáraiban készülnek - a kocsiszekrényt és az üléseket is itthoni buszgyártók készítik, s az alkatrészgyártás döntően most is magyar cégekre támaszkodik. A hazai buszgyártás elsorvadásával párhuzamosan szerencsére nem szűnt meg a hazai kutatás-fejlesztés, ami azt jelenti, hogy a buszprogram beindulásával egy időben a fejlesztőmunkába is bekapcsolódhatnának a magyar vállalkozások. Erre persze főleg akkor nyílna reális lehetőség, ha szövetségbe vagy klaszterbe tömörülnének a hazai gyártók.
