Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a versenyszférában eddig megkötött bérmegállapodások alapján az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ajánlása ellenére mintegy 0,5 százalékos reálkereset-csökkenés következhet be az idén - írta az MTI-Eco.
Pataky nehezményezte, hogy a vállalatok sokszor azokban az ágazatokban sem hajtottak végre bérfejlesztést, amelyeket a válság alig érint. Az MSZOSZ elnöke kiemelte, hatalmas az ingadozás az átlagos reálbér-csökkenés körül, az MSZOSZ tagságának nagyobb részét kitevő fizikai dolgozók kereseti helyzete például jelentősen romolhat 2009-ben, míg a jobb érdekérvényesítő képességű szellemi foglalkozásúak akár csekély reálkereset-növekedéssel is számolhatnak az idén.
A foglalkoztatási helyzetről szólva Pataky Péter rámutatott, jelentősen eltér egymástól a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai által nyújtott kép. Leszögezte, az MSZOSZ az ÁFSZ adatait tartja a valóságot jobban bemutatónak, mivel ezek közvetlenül a realitást tükrözik, míg a KSH számai becslésen alapulnak. Sajnos az ÁFSZ reálisabb számai mutatnak rosszabb képet - tette hozzá.
Pataky Péter úgy vélte, az atipikus foglalkoztatás elterjedése nem jelent gyógyírt a foglalkoztatási válságra, hiszen Magyarországon többnyire nem arról van szó, hogy a rugalmas alkalmazási formák révén bővülne a foglalkoztatás, hanem arról, hogy sok, eddig tipikus foglalkoztatásban álló alkalmazott kényszerűen átvált az atipikus formák egyikére.
Egyre több a határozott idejű szerződés, egyre elterjedtebb a munkakölcsönzés - mondta, hozzátéve, hogy ma már több tízezerre tehető azok száma, akiknek a munkahelye így "tökéletes bizonytalanságba került". Azért kell erről szólni, mert a statisztikákban ez nem jelenik meg - tette hozzá Pataky Péter, majd leszögezte, az MSZOSZ továbbra is a határozatlan idejű, teljes munkaidős foglalkoztatást támogatja, mivel így védhetők legjobban a munkavállalók érdekei.
A kormány intézkedéseiről úgy vélte, gyakran megkésettek, a munkahelymegőrző pályázatok kapcsán pedig nehezményezte, hogy nagyon akadozva születnek meg a döntések és a pénz átutalása is rendkívül lassú. Példaképpen az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által kiírt 6 milliárd forint összértékű pályázatot említette: "a kiírás után 2-3 héttel már le is kellett zárni őket, annyi pályázat ékezett. Azóta meg hónapok teltek el, és a nyertes pályázók még mindig alig kaptak pénzt. Mire odaér, sokszor már nincs is értelme" - fogalmazott Pataky Péter.
Összességében úgy ítélte meg, a kormány munkahelymegőrző lépései jó irányba mutatnak, de nem elég nagy mértékűek és nem eléggé hatékonyak. Pataky aktívabb munkaadói szerepet sürgetett a válságkezelésben. Úgy vélte, a munkaadóknak nagyobb kockázatokat vállalva, több belső erőforrást megmozgatva kellene lépéseket tenniük a munkahelyek megőrzése érdekében.
