A gazdasági kockázat indexe a valaha mért legalacsonyabb értékre zuhant, éves átlagban 45,5-re. (A 100-as skálán elhelyezett mutatók esetében az alacsonyabb érték magasabb kockázatot jelez.) Az összetevők közül tavaly év végén a magyar gazdaság konjunktúra indexe súlyos helyzetbe került: 2008 második felétől közel 30 pontot zuhant, és az év legvégére a drámaian rossz (nagyon magas kockázatú) kategóriába sorolódott.
Előretekintve, 2009 második felében enyhén mérséklődő kockázatok rajzolódnak ki a konjunktúrában, de Magyarország idén várhatóan nem kerül ki a magas kockázati kategóriából.
A gazdasági válság taszított egyet a lejtőn amúgy is lefelé tartó magyar munkapiacon is. A tavalyi év paradoxona, hogy az államháztartási hiány jelentős csökkenése ellenére az egyensúlyi alindex 2008 végén is a magas kockázatú tartományban maradt (38,2). A tavalyi év annak a kegyelmi állapotnak a végét jelentette, amiben a rossz gazdasági modellt választó Magyarországot is közepes vagy alacsony kockázatúnak árazták a tőkepiacok. Ezzel - állapítja meg a jelentés - hazánk oda került, ahová ténylegesen való: az alacsony növekedési potenciálú, de eladósodott, ezért kockázatosnak tartott piacok közé.
Az országjelentés szerint az utóbbi másfél évben tovább nőtt a politikai kockázat is. Az ezt mérő indexen (PRI) a nagyobb szám mutatja az alacsonyabb kockázatot: a 0 a maximális, a 100 a minimális politikai rizikót jelzi. A PRI értéke jelenleg 64 pont, a tavalyi 66 és a 2003-as 71 pont után. A kockázat erősödése a tartós kormányzati instabilitásnak köszönhető, ami a kisebbségi kormányzást, majd a kormányváltást követően sem szűnt meg, hiszen továbbra is bizonytalan, hogy a kormány kitölti-e mandátumát, intézkedéseiből mit tud megvalósítani, és azokból mi marad érvényes a következő ciklusban is. A tanulmány mindemellett leszögezi: bár a politikai kockázat továbbra is alacsony, mostanra jelentősen megközelítette a közepes tartományt.
Kiemelt veszélyforrást jelent az utóbbi másfél évben felerősödött, és további eszkalációval fenyegető roma-nem roma konfliktus, amit a növekvő támogatottságú és intézményesülő szélsőjobboldal még hatásosabban szíthat a jövőben - bár könnyen elképzelhető, hogy az esetleges parlamentbe jutás a Jobbikot is "megszelídíti".
Súlyos problémát jelent továbbá az elharapózó korrupció a központi bürokráciában és az önkormányzatokban, amely a küszöbön lévő politikai elitváltás miatt mindkét oldalról felerősödhet.
Pozitívum, hogy Magyarország - az állami újraelosztás csökkentése felé tett lépésekkel - gazdaságpolitikai szempontból kedvező úton indult meg, és mivel az ország kényszerpályán van, erről az útról a jövőben sem térhet le. A közelgő parlamenti választások pedig a kormányzati stabilitás terén hozhatnak kedvező irányú változást, így 2010-re az általános politikai kockázat csökkenése valószínűsíthető.
