Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az eredeti javaslatban szereplő 50 millió forint helyett elegendő lenne a kártyatermet üzemeltető cégnek 25 millió forintos alap- vagy törzstőkét felmutatni. A törvényjavaslatról várhatóan két hét múlva szavazhat a parlament.
A kártyatermek nyitása engedélyköteles tevékenység lenne, az engedélyt a szerencsejátékok felügyeletét is ellátó adóhivatal adná ki, amennyiben adottak a személyi tárgyi és biztonsági feltételek.
A törvény szerint csak az élőjátékos pókerverseny, illetve készpénzes (a szakzsargonban cash game-ként ismert) pókerjáték űzhető, más kártyajátékra nem terjedhet ki az engedély. Cash game esetén egy személy legfeljebb 25 ezer forinttal szállhatna be, míg versenyszerű játék esetén a nevezési díj nem lehet magasabb húszezer forintnál. A törvény szerint a nyereményalap legalább 85 százalékát kötelező nyereményre fordítani, míg a havi nyereményalap öt százaléka játékadó formájában az államhoz vándorol.
A kártyaterem körül a kaszinókéhoz hasonló védőkörzetet alakítanak ki, vagyis nem lehetne a közelben (200 méteres körzetben) oktatási és egészségügyi intézmény. Nem lehetne ebben a körzetben másik játékterem sem - így akarja a törvényalkotó megakadályozni, hogy minikaszinók alakuljanak ki, ami rontaná a koncesszióval rendelkező kaszinók üzletét.
A szocialisták a pókerjátékok adójából finanszíroznák az „az esélyek bankját” - mondta Juhászné Lévai Katalin, az MSZP országgyűlési képviselője. Szerinte félmilliárd forintos alap jöhetne létre, amely azokat segítené hitellel, akiknek gondot jelent a közüzemi díjak befizetése, a gyerek taníttatása. Az alapból kis, a helyi közösségek által létrehozandó „bankok” igényelhetnének támogatást, majd ezek helyezhetnék ki a néhány tízezer forintos kölcsönöket. Mintául a 2006-ban Nobel-békedíjjal elismert bangladesi Mohammed Junusz által alapított Grameen Bank szolgált, amely több millió nélkülözőnek 1976 óta 5,1 milliárd dollárnyi mikrohitelt folyósított. Juhászné hozzátette: szeretnék, ha a kormány - terveivel ellentétben - nem ősszel, hanem még a tavaszi ülésszakon benyújtaná a parlamentnek a magáncsődről szóló törvényjavaslatot.
