Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Marko Voljè vezérigazgató – a megtérülési mutatókon túl - arról tudott beszámolni, hogy a bank mutatói jó iránybí mozognak: a pénzintézet költség/bevétel mutatója március végére 47,1 százalékra javult, miközben a bank hitel/betét aránya 104,3 százalékról 3 hónap alatt 103,7 százalékra erősödött – ebben nagy szerepe volt annak, hogy az első negyedévben a bankrendszerbe érkező új lakossági megtakarítások 43 százalékát sikerült a csoportnak megszerezni – a lakossági megtakarítások állománya 6 százalékkal növekedett tavaly decemberhez képest, s meghaladta az 1000 milliárd forintot. A lakossági hitelek állomány 801 milliárd forintos38 százalékos növekedést jelent, ám a vezérigazgató szerint ebből 22 százalék az árfolyamhatásnak tudható be. (Az árfolyamhatást figyelembe nem véve a bankcsoport hitel/betét mutatója 95 százalék körül alakult volna Gombás Attila vezérigazgató-helyettes szerint.
A kis- és középvállalati szegmensben 6 százalékkal nőtt a bank partnerállománya, az általuk elhelyezett betétek 11 százalékkal emelkedtek. A nagyvállalati területen belül a 30 százalékkal ugrott meg a betéti állomány. A vállalati hitelállomány 1 százalékos csökkenése – ami az árfolyamhatással „nehezítve” sokkal jelentősebb - ellenére a bank piaci részesedése 9,6 százalékról 9,7 százalékra javult.
A megtakarítások terén érdekes megfigyelni, hogy a banknál az alapok által elhelyezett betétek 79,5 százalékkal ugrottak meg: a legnagyobb növekedést az anyacég alapjai által elhelyezett betétek jelentették – állományuk 86 milliárdról 450 milliárd forintra nőtt. Ezek a betétek és az anyacég által biztosított egyéb euró-forrás volt az egyik oka, hogy a K&H mérlegfőösszege 47,7 százalékkal 3675 milliárd forintra ugrott. Az euróforrásokat a K&H jórészt állampapírokban és az MNB-számlákon kamatoztatja az átváltás után – az itteni állomány egy év alatt 486 milliárd forintról 1311 milliárd forintra ugrottak.
Azzal kapcsoltbn, hogy a KBC napokban megjelent gyorsjelentése a hitelveszteségek kapcsán külön kiemeli Magyarországot, Marko Voljè arról beszélt: ténykérdés, hogy régiónkban számottevően nőtt a hitelveszteségi arány (a késedelmes és a már leírt hitelek aránya) az elmúlt negyedévében – miközben például Belgiumban már javulás volt tapasztalható - , ezen belül pedig a legjelentősebb romlás Oroszországban, Lengyelországban és hazánkban volt tapasztalható. Ez azonban nem jelenti azt – figyelmeztetett Marko Voljè -, hogy a magyar leánybank ne tudná minden gond nélkül finanszírozni a hitelportfolió romlását.
