A tlh felállítása a PSZÁF által napokban publikált, a felügyelt szektorok működéséről és kockázatairól szóló jelentése szerint elengedhetetlen a hitelezési üzletág prudens működtetéséhez, a statisztika fejlesztése pedig az ingatlanok hitelcélként, illetve hitelfedezetként való pontos értékeléséhez volna szükséges - írta az MTI-Eco. E két fejlesztési feladat a hitelbírálathoz, illetve a fedezetértékeléshez kapcsolódó adminisztrációt egyszerűsítené, a kapcsolódó hitelkockázati költségeket pedig jelentősen csökkenthetné, ami által a hitel mindenki számára olcsóbb lehetne, mint most.
A felügyelet 2009 fő kockázatának a hitelminőség markáns romlását, illetve ebből adódóan a finanszírozók nagyarányú veszteségeit tartja. Az ügyfélhitelek nem-teljesítése nemzetközi összevetésben tavaly ugyan a mérsékelt és a közepes szint között volt, végig megfigyelhető volt azonban a hitelkockázati költségek, illetve a nem-teljesítő hitelek állományának és arányának jelentős arányú növekedése, s ez a folyamat az év vége felé érzékelhetően tovább gyorsult. Idén csupán a tendencia sebessége, illetve intenzitása kérdéses.
A háztartások összes hiteladóssága 2008-ban 30 százalékkal gyarapodott, a rendelkezésre álló jövedelmekhez mért adósságrátája pedig 51 százalékról 64 százalékra nőtt. A változásban jelentős szerepet játszott a forint leértékelődése; az új folyósításokat és a fennálló hitelek törlesztését figyelembe véve, az adósság éves szinten mindössze 17 százalékkal emelkedett volna. A törlesztési és kamatteher mértéke mintegy 25 százalékkal nőtt, s 2008 végén a lakossági szektor összjövedelmének 19 százalékát tette ki.
A PSZÁF szerint a hitelkockázati költségek tényleges mértéke jelentős részben a szolgáltatók és a hatóságok viselkedésétől függ. Alapvető jelentőségű, hogy a szolgáltatók megfelelő alkalmazkodási lehetőséget biztosítsanak a nem-teljesítő, vagy közvetlenül fenyegetett adósaik számára, a körülményektől függően előtörlesztési, valutakonverziós, illetve újratárgyalási lehetőségek rugalmas biztosításával.
