Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szakember szerint legalább 30 százalékkal javítható a fizetési fegyelem, ha egy faktorfinanszírozó áll be a vevő és a szállító közé – már csak azért is, mert egy faktorcég a vevő több szállítójával áll kapcsolatban. A faktoring nincs érdekelve a játszmákban – a vevők előszeretettel kérik a szállítók türelmét úgy, hogy újabb megrendeléseket helyeznek kilátásba. A stabil vevőkapcsolat sokszor elaltatja a cégeket, holott pont a megszokás az, ami az egyik legnagyobb kockázatot hordozza a gyorsan változó gazdasági körülmények között.
A magyar gazdaság makromutatói semmi jóval nem kecsegtetnek – fejtette ki Zárda Olivér, az Euler-Hermes Hitelbiztosító igazgatósági tagja. A belső piacok jövőjét alapvetően befolyásolja, hogy a gazdasági válságnak köszönhetően a munkanélküliség bőven 10 százalék felett lesz, ami alapvetően hat ki a vásárlóerőre. Ennek függvényében érthető, a csökkenő áruforgalom nyomán az elmúlt 6 hónapban a legjobban a fuvarozási piac kockázatai nőttek. Az autóipar mélyrepülésének köszönhetően a jelentős mértékben erre a piacra szállító hazai vegyipar helyzete is jelentősen romlott.
A mostani helyzetben egyáltalán nem kell tabutémaként kezelni a pótlólagos biztosítékok kikötését – véli Zárda Olivér, aki szerint a szállítónál jobban senki nem ismerheti saját vevőjét, ezért – bár ez a biztosító egyik fő feladata – magának a vevőnek is sokkal komolyabb erőfeszítéseket kell tennie a vevőkapcsolatok szigorúbb ellenőrzésére.
A hitelbiztosítók az elmúlt évhez képest lényegesen nagyobb kockázatot vállalnak, annak ellenére, hogy a limitek és a szerződések száma is 15-20 százalékkal csökkent. A szerződésekben foglalt kockázatvállalások mértéke ugyanakkor 3,5-4-szer nagyobb – hangsúlyozta a piacvezető hitelbiztosító vezetője. A díjak ezzel szemben nagyjából duplázódtak – a kereslet ennek ellenére jelentősen nő a piacon, hiszen az ügyfeleknek elsősorban nem a számítható díj, hanem a ki nem fizetett számlák fájnak. A hitelbiztosítók kárkifizetései már tavaly is meghaladták a beszedett díjakat, idén még drasztikusabb veszteségre készülnek.
Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vzérigazgatója szerint a mostani válság a tőkeáttétel megszüntetéséről szól – ennek következtében a tavaly még megszokott finanszírozási lehetőségek soha nem tér majd vissza. A megdráguló finanszírozást kisebb árbevétel, szűkülő maginok mellett kell kigazdálkodni. A jelenlegi helyzet legkomolyabb problémája, hogy lényegében nem lehet egy évnél hosszabb időre tervezni. A cégek lényegében saját cash-flow-jukra vannak utalva – a likviditás elsőszámúvá lépett előre. A fentiek miatt immár minden cég a szállítóállomány aktív kezelésére kényszerül – már a stabil cégek is arra szorulnak, hogy játszanak a szállítói tartozásokkal. Ez érdekes helyzetet hoz – vélekedett Felfalusi Péter.
Magyarországon 560 ezer társas vállalkozás van – és közel ugyanennyi egyéni vállalkozó. Kérdés, van-e valóban félmillió rátermett, cégvezetésre érett vezető Magyarországon – tette fel a kérdést Csorbai Hajnalka. Az Opten stratégiai igazgatója árnyalta a képet azal, hogy 100 millió forint feletti árbevétellel csak 40 ezer cég bír. Évente minden 50. céget felszámolnak, a felszámolások száma idén az első félévben 30 százalékkal nőtt, ám az új cégek alapítása még mindig megelőzi a megszűnő cégek számát. Az új cégekben azonban mindössze 25 százalék azon vállalkozások aránya, amelyben új szereplő tűnik fel vezetőként – sőt, ha a családtagokat leszámítjuk, akkor csak minden 10. cég számít valóban „újnak”. A fentiek fényében érthetetlen, hogy miért könnyíti az állam még mindig a cégalapítást.
