Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ideiglenes moratórium 1 nap alatt életbe lép. A csődvédelmet kérő céghez vagyonfelügyelő kerül kijelölésre a felszámolók jegyzékéből – aki jóval nagyobb jogosítványokkal bír majd, mint a korábbiakban. Fő feladata, hogy az adós cégvezetéssel próbál együttműködni egy érdemi reorganizációval.
A törvény igyekszik biztosítani, hogy az adós kiérdemelje a csődvédelmet – az ideiglenes csődmoratóriumot a bíróság 8 napon belül bírálja majd el. A csődvédelem időtartama 80 (módosító indítvány alapján 90) nap lesz - az első hitelezői gyűlést 45 napon belül össze kell hívni. A tárgyalások eredményeként – a hitelezői osztályok egyetértésével – 180, sőt bizonyos esetekben 1 évre is meghosszabbítható a csődmoratórium – ismertette a jogszabály részleteit dr. Turcsán Katalin, az IRM főoszályvezető-helyettese.
A jogalkotó eddig 60 jogszabállyal módosította az életben lévő csődtörvényt, ebből a mostani változtatás lesz az ötödik alapos változtatás. A magyar csődtörvény 80 szakaszból áll, a német hasonló jogszabály 339 szakaszt ér. Ennek következtében a bírói gyakorlat sokkal nagyobb szereppel bír a kérdésben, mint más országokban – a gyakorlatra bízott a joggyakorló sok esetet.
A bírósági gyakorlat ugyanakkor az elmúlt években változott a csődökkel kapcsolatban. Az új rendben az a gond, hogy az öt ítélőtábla eltérő módon közelíti meg a kérdéseket – mondta el dr. Juhász László, a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője, aki szerint a Legfelsőbb Bíróságnak volna szerepe, hogy egységesítse az ítélkezési gyakorlatot. A kollégiumvezető szerint a mostani módosítással kapcsolatos gond, hogy nem lett egységes a szabályozás, a felszámolásra más szabályozók vonatkoznak.
Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke szerint a csődtörvény elfogadása óta 892 ezer cég alakult, amiből 340 ezer már megszűnt. A gond az, hogy a cégek jelentős részét azért hozzák létre, hogy a későbbiekben – tartozással – felszámolják. A mostani csődtörvény módosításánál sokkal alaposabbat lehetett volna létrehozni, ezt a mostani módosítást a gazdasági válság indukálta – mondta Somogyi Ferenc.
A jelenlegi szabályozás gondja, hogy a reorganizáció alatt lévő társaság lényegében mindenből ki van zárva. A felszámolások, a megszüntetések révén lényegében teljes iparágak mehetnek tönkre: ha egy cégnek nem adják meg a reorganizációs esélyt – hiszen a bérgarancia sem vehető igénybe – márpedig ha egy cég bezár, a partnerek új szállítót keresnek.
