A múlt évben a válaszható portfoliójú magánnyugdíjpénztárak hozamai plusz 6,26 és mínusz 12,68 százalék között szóródtak, sokkal kisebb volt a veszteségük, mint azoknak a pénztáraknak, amelyeknél a tagok még nem választhatnak a portfóliók között. Ennek ellenére a pénztártagok mindössze 10 százaléka választott portfoliót, a döntő többségüket a pénztárak sorolták be a nyugdíjig hátra lévő évek száma alapján - írta az MTI.
A BDO Forte elemzése ezen túl arra is rávilágít, hogy a pénztártagok döntő többsége nincs abban a helyzetben, hogy mérlegelje a pénztári befektetések kockázatát, sőt azzal sincs igazán tisztában, hogy neki magának mi az optimális megoldás. A pénztártagok nem érezték döntésük - vagy nem döntésük - súlyát, és azt, hogy ennek következményét rövid távon nem tudják másra hárítani.
A magánnyugdíjpénztárak közül az első körben 13 tért át a választható portfólióra. Ezek hozamai a múlt évben - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai alapján - plusz 6,26 és mínusz 12,68 százalék között szóródtak, szemben a válaszható rendszerre át nem tért pénztárak mínusz 14,46 és mínusz 32,95 százalék közti veszteségével.
A 2008-as évi nyugdíjpénztári veszteségeket a BDO Forte szerint részvénypiacok drasztikus visszaesése okozta. A piaci mélyrepülés az elmúlt évek pozitív hozamait is lenullázta a válság.
Nem meglepő, hogy az adott piaci környezetben idén az OTP nyugdíjpénztárak növekedési portfoliói veszteséget szenvedtek el - hangsúlyozta az InfoRádió kérdésére az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Hamecz István kifejtette: a növekedési csomagokat hosszú távra, 30 évre tervezték, és ezért egy év eredményének nincs akkora súlya.
Érdemes-e a veszteségek láttán akár pénztárat akár portfoliót váltani? Hamecz István szerint, aki ilyenkor pénztárat vált, az szinte biztos, hogy realizálja a veszteségét. Portfoliót pedig azoknak a fiataloknak érdemes váltani, akiknek több évtized van még hátra a nyugdíjazásukig, és akik nem a növekedési csomagban vannak.
