Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke
A válság alighanem ugyanezt a tendenciát erősíthette alaposan fel, bár jelenleg a bankok többsége igen visszafogottan nyilatkozik erről a kérdésről. Közülük kivételt jelent a Budapest Bank (BB), ahol elmondták: hitelkártyáik átlagos kihasználtsága évek óta 60 százalék fölött van. Ez, tekintettel az átlagos hitelkeret 10 százalék feletti éves növekedésére, a hitelkártyás költések folyamatos növekedését jelzi, de 2008 augusztusától megváltozott a helyzet.
A költések ekkortól stagnálnak, amiből csak az egyébként minden évben költési csúcsot hozó december jelentett újra kiugrást. Az idei év első két hónapja csekély mértékben ugyan, de a költések némi visszaesését hozta. A vásárlási kedv az egy évvel korábbi szintre csúszott vissza. Ez a BB szakemberei szerint nem feltétlenül csak a válsággal magyarázható jelenség, a tapasztalatok szerint az év első két-három hónapjában mindig visszafogottabban költenek az ügyfelek.
A válsággal már inkább összefüggésben álló adat, hogy csökken a nagy összegű költések száma. Kedvező viszont, hogy az ügyfelek a korábbiaktól eltérően lényegesen kevesebbet használják a hitelkártyájukat készpénzfelvételre, ami a hitelkártya egyre tudatosabb használatát jelzi.
Az MKB a kevesebb hitelkártya-igénylést annak tudja be, hogy az ügyfelek kivárnak. Ugyanezt a jelenséget a Raiffeisen és a CIB is azzal magyarázza, hogy a válság hatására az ügyfelek óvatosabbak a hitelek, hitel típusú termékek igénylésekor. Akkor is, ha a hitelkártya forintalapú, tehát árfolyam-kockázati hatással ennél a terméknél nem kell számolni.
Egerszegi Ádám, a TakarékBank takarékszövetkezeti üzletágának igazgatója egyelőre nem tapasztal csökkenést a hitelkártya-igénylések terén. Úgy látja, az ügyfelek továbbra is igénylik az átlagos vagy azt meghaladó összegű hitelkereteket. Megfelelő tájékoztatással, illetve a vidéki bankkártya-elfogadó helyek számának gyarapodásával megítélése szerint még tovább bővülhet ennek a terméknek a piaca. Az UniCredit által kibocsátott hitelkártyák száma az utóbbi egy évben növekedett, és itt is azt tapasztalják, hogy a hitelkártya-birtokosok a megváltozott gazdasági környezet ellenére nem változtattak hitelkártya-használati szokásaikon.
Nagyon sok következtetést persze az elmúlt két hónap tapasztalata alapján nem lehet levonni. Mint ugyanis szinte minden bank hangsúlyozza: az első negyedév mindig meglehetősen visszafogott. Az idén továbbra is a szezonális hatások az irányadóak - rögzítették a K&H-nál. A CIB tapasztalata szerint a hitelkártyákkal kapcsolatos használati szokásokban nem volt jelentősebb változás az elmúlt hónapokban sem az összeget, sem a darabszámot, sem a tranzakciótípust illetően.
Meglepő módon a bankok többsége nem érzékeli a portfólió romlását sem. Az utóbbi néhány hónapban a CIB tapasztalata szerint a korábbi évek tendenciáihoz képest alig nőtt a késedelmes fizetések száma. A Raiffeisen a törlesztési, visszafizetési mutatókban eddig nem észlelt olyan mértékű változást, ami a jelenlegi gazdasági helyzetből adódna. Egerszegi szerint az ügyfelek leggyorsabban a már meglévő hitelkeret-lehetőségeiket használják ki a válság időszakában, így nagyobb az esélye a portfólió romlásának, de eddig ilyen típusú jelentős mértékű romlást itt sem érzékeltek.
Az Allianz Bank sem tapasztal jelentős kockázati különbséget a hitelkártyát hitelként használó és az egyéb fedezetlen hiteltermékkel rendelkező ügyfelek között. Sőt, a hitelkártyát okosan használók (akik a kamatmentes pénzhasználati lehetőséggel élnek) kisebb kockázatot hordoznak.
A BB nem próbálja szépíteni a helyzetet. Mint elmondták: jelentős változás a visszafizetéssel elmaradt hitelkártyás ügyfelek számában a drasztikusabb árfolyam-változás, azaz tavaly év vége óta figyelhető meg. Ennek oka elsősorban az, hogy a bank hitelkártyás ügyfeleinek legnagyobb része rendelkezik egyéb banki, fedezett vagy fedezetlen kölcsönnel, és az árfolyam-változás következtében megnövő törlesztőrészletek befizetése kihat a hitelkártya-tartozás kiegyenlítésére is.
Különösen igaz ez az euró- vagy svájcifrank-alapú, fedezett hitelekre, amelyek esetében az ügyfél a likviditás fenntartása, azaz a hitelkártya időben való visszafizetése helyett inkább a kölcsön fedezetéül szolgáló lakás vagy autó megtartására törekszik. A késedelmes visszafizetések nagyobb aránya eleinte leginkább az egy hónapos tartozással rendelkező ügyfelek számának a növekedésében volt tetten érhető, de az utóbbi egy-két hónapban a régebbi tartozással rendelkező ügyfelek száma is kisebb mértékben növekedett.
