Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hagyományos életbiztosítások a jelenlegi helyzetben nagyobb jövedelmezőséget teremthetnek a biztosítóknak, mint a befektetéshez kötött (unit linked) életbiztosítások, részben ezért eltolódik az életbiztosítási piac a kockázati életbiztosítások irányába - mondta Bartók János, az Aviva Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI-nek.
Az utóbbi években az életbiztosítási piac összegzett díjbevételének dinamikáját a unit linked életbiztosítások adták. Amint ezek aránya visszaesett, lecsökkent a teljes díjbevétel is. Mindez számokban: 2006-ban a 420 milliárd forintos teljes díjbevételből 247 milliárd volt a befektetéshez kötött életbiztosításból származó, míg 2007-ben az 508 milliárdból már 342 milliárd származott abból.
Gyakorlatilag a teljes növekményt a unit linked díjbevétel adta. A múlt évben 461 milliárd forintra esett vissza az életbiztosítási díjbevétel, az 50 milliárdos csökkenés mögött mintegy 70 milliárdos unit linked visszaesés áll, de ez utóbbi csak becsült szám - a többi adat a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) honlapjáról származik.
A hagyományosnak tekinthető életbiztosítások közül a kockázati akkor fizet, ha a biztosítás futamideje alatt az ügyfél meghal. Az elérési pedig éppen ellenkezőleg, akkor fizet, ha az ügyfél életben van a lejáratkor. A kettő kombinációja a vegyes életbiztosítás, amely az ügyfél halála és életben maradása esetén is fizet. Az utolsó ismert adatsor a 2007. évi, ebben az 508 milliárdos életbiztosítási díjbevételből 117 milliárd jutott a vegyes, míg 14 milliárd a kockázati, és 4,6 milliárd az elérési életbiztosításokra.
A hagyományos és a unit linked életbiztosítás más-más beállítódást kíván az ügyféltől - fejtette ki Bartók János. Míg a hagyományos életbiztosításnál az ügyfél a biztosítóra bízza azt, hogy a befizetett díjból az elérési részre jutó összeget befektesse, addig a unit linkednél maga a befektető dönti el, hogy a felajánlott kevésbé, vagy nagyon kockázatos eszközök közül melyikben fialjon a pénze. Továbbá a kockázati életbiztosításnál kevés díj befizetése mellett nagy összegű szolgáltatást kap az ügyfél, a megtakarítási biztosításnál viszont - habár van lejáratkor is szolgáltatás - a tartam közbeni halálesetkor jellemzően nem fizet annyit, mint egy kockázati biztosítás. A harmadik lényeges különbség, hogy a kétféle biztosítás eltérő pénzügyi célokra ad megoldást: amíg a unit linked elsősorban a hozamok miatt, a kockázati biztosítások a biztonság miatt vonzók az ügyfelek számára.
A válság előtt a kétszámjegyű hozamokból több maradt a biztosítónak a unit linked biztosításokból, mint a hagyományosakból. Mára viszont annyira visszaestek a hozamok, és a bevételek, hogy jobban megéri a hagyományos életbiztosítások művelése - vélte az Aviva vezetője.
A piac nem is annyira a vegyes, mint inkább a kockázati életbiztosítások növelését tartja indokoltnak. A potenciális vevők - szerződők - azok a negyvenes éveik felé járó, jól kereső középosztálybeliek, akiknek a hozzátartozóit anyagilag megrázná a családfő halála. Egy ilyen teljesen egészséges személy körülbelül évi 350 ezer forintért tud kötni olyan kockázati életbiztosítást, amely a halála esetén 50 millió forintot fizet.
Jelenleg a lakás- és az autóhitelesek kötnek leginkább kockázati életbiztosítást, és marginálisan munkanélküliségi biztosítások vannak még a piacon. A biztosítási szakember a szemléletváltásban is bízik: az új autóra természetes a casco megkötése, míg az emberre ma még nem az.
