Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
Egyre kevesebb szó esik róla, de a mostani válság jelzáloghitel-piaciként indult. Bár Magyarországon még mindig azt hangsúlyozzák a piaci szereplők, hogy az ingatlanárak (a külföldi példákkal ellentétben) nem zuhannak, a bankok már nyilvánvalóan elfordultak az utóbbi évek legsikeresebbnek számító területétől. A lakossági lakáshitelek állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az októberi 362 milliárdot meghaladó növekedés után novemberben mintegy 100 milliárd forinttal csökkent. Ebből 91,5 milliárd forint a devizakölcsönök apadásából fakadt. Az adatokat részletesebben megvizsgálva jól látszik, hogy különösen a svájcifrank-alapú hitelek sínylették meg a válság jelentős magyarországi begyűrűzését.
A lakáshitelezés egyébként az előző évben úgy tudott slágerterméknek számítani, hogy közben a lakáscélú hitelek aránya a teljes állományon belül még csökkent is. Ezt a látszólagos ellentmondást a devizahitelek térnyerése magyarázta. Míg ugyanis a támogatott forinthiteleknél konkrétan meg kellett adni a pontos hitelcélt, a deviza szabadabban volt felhasználható.
Aligha tévedünk tehát, ha az öt éven túli lejáratú jelzálogkölcsönöket is inkább a lakáscélú, semmint a fogyasztási (ahol a jegybank jelenleg szerepelteti) hitelek közé soroljuk. A két hitel a teljes állománynak még novemberben is a 76 százalékát tette ki. A változás pedig ezen a téren is igencsak markáns. Az öt éven túli lejáratra nyújtott szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya az októberi 310 milliárd forint feletti növekedés után novemberben közel 88 milliárd forinttal csökkent. Ezen a téren azonban már jobban látszik a devizanemek új iránya is. Míg ugyanis az MNB által egyébként feltüntetett devizánál (ami nyilvánvalóan svájci frank) az apadás 90,1 milliárd forintra rúgott, az eddig szinte elhanyagolható mennyiségű euróhitelek növekedésnek indultak. Az euróalapú kölcsönök állománya novemberben 3,2 milliárd forinttal, 47,2 milliárdra gyarapodott.
Érdekes áttekinteni, hogy az elmúlt években miként vesztett teret az euró. A lakáscélú hiteleknél a deviza 2004-től a válságig tartó felívelése során sohasem tudott valódi szerephez jutni a közös európai deviza, de az öt éven túli lejáratú fogyasztási hiteleknél egészen más volt a helyzet. Három évvel ezelőtt itt az euró aránya a teljes állományon belül meghaladta a 16 százalékot, míg ez az arány 2008 novemberében még a jelentős változás után is mindössze 2,5 százalékra rúgott. Ez azonban a jövőben mindenképpen változik majd. Erre utalnak az új szerződésekre vonatkozó novemberi adatok is. Lakáscélú hitel igénylésekor az októberi mintegy tízszeresére szerződtek az ügyfelek euróalapon (az összeg persze így is nagyon csekély volt, nem érte el még a négymilliárd forintot sem). A svájci frank esetében ugyanekkor 28,8 milliárd forintos visszaesés következett be egyetlen hónap alatt. Elgondolkodtató viszont, hogy a háztartásoknak nyújtott svájci frank lakáscélú hitelek új szerződéseinek összege még így is meghaladta az 50 milliárd forintot.
Arra, hogy miközben több bank is visszalépett erről a területről (beszüntette a svájcifrank-alapú hitelnyújtást), miért nem esett még erőteljesebben vissza minden adat, magyarázatot adhat a kamatok alakulása. Lakáscélú hitelnél a svájci frank kamata az októberi 5,09 százalékról 5,05 százalékra csökkent. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében is mindössze 6 bázispontos volt a kamatemelkedés, így a kamatszint éppen nem érte még el a 6 százalékot. A teljes hitelköltséget vizsgálva sem rosszabb a helyzet, a lakáshiteleknél a 7,19 százalékos teher 5 bázisponttal magasabb az előző havinál. Euróalapon viszont a lakáshitelek kamata 2,64 százalékponttal, 7,5 százalékra szárnyalt fel. A fogyasztási hiteleknél 1,41 százalékpontos emelkedés után a kamat 9,46 százalékra rúgott novemberben. Ezek alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy az euró csak a svájcifrank-lehetőségek szűkülése miatt tudott előtérbe kerülni. Változatlan körülmények között alighanem inkább a forint felé fordulnak majd az adósok (a lakáshiteleknél a november már növekedést mutatott) - feltéve, hogy a bankok érdeke is ez.
