Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke elismerte, hogy vannak olyan szerződéses feltételek, amelyek jobban védik a bankot, mint a fogyasztót. Vannak azonban olyan klauzulák is, amelyek a fogyasztók érdekeit óvják - mondta. Úgy vélekedett, hogy a GVH figyelmen kívül hagyja, hogy a bankok nem saját pénzüket kockáztatják, hanem a betétesek pénzét helyezik ki, s az egyoldalú szerződésmódosítással az ő érdekeiket is védik.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által a banki szerződéses aszimmetria enyhítésére kidolgozott javaslatok (az egyoldalú szerződésmódosítás korlátozása a folyószámla- és a hitelkiváltás megkönnyítése érdekében; a jelzáloghitelek végtörlesztési díjának maximálása; az összehasonlíthatóság javítása; az állami támogatás hordozhatóvá tétele; a folyószámla-ügyintézés egyszerűsítése) kapcsán Felcsuti Péter úgy vélekedett: a kereskedelmi bankok sokat tehetnek a fogyasztók jobb felvilágosítása érdekében.
A válság megmutatta, szükség lehet arra, hogy a hatóságoknak mérlegelési joguk legyen - reagált arra az elképzelésre, amely szerint a felügyelet megtilthatná egyes termékek értékesítését. Felcsuti Péter szerint érthető, hogy a válság közepette megnövekedett azon igény, hogy a felügyelet nagyobb jogosítványokat kapjon, mert a piaci szabadság, mint látható, olykor rombolóvá tud válni. Nem lenne jó azonban, ha visszatérnénk a régi gyakorlathoz, és a hatóságok rátelepednének a piacra - mondta.
A Magyar Bankszövetség elnöke arra számít, hogy a bankszektor idén a válság ellenére nyereséges lesz, ám profitja 20-30 - az OTP Bank eredményét kiszűrve pedig akár 30-40 - százalékkal is alatta maradhat a tavalyinak.
Felcsuti Péter az MTI-nek elmondta: a bankok nyereségét a megnövekedett céltartalékképzés, a forrásköltségek ugrásszerű növekedése és a negyedik negyedévben erősen lelassult expanzió nyirbálja meg. Az adott körülmények között szép teljesítmény, hogy a szektor nyereséges lesz - hangsúlyozta az elnök, aki szerint a jövő év lesz igazán érdekes, amikor nem négy, hanem tizenkét hónapon keresztül érvényesül a válság hatása.
A devizahitelesek megsegítésére szánt csomagról, amelynek elemeit (a törlesztési idoszak meghosszabbítása, a devizaalapú kölcsön forinthitellé alakításakor az átváltási díjak elengedése, az előtörlesztés rugalmas kezelése és a törlesztés átmeneti könnyítése, ha valaki önhibáján kívül kerül nehéz helyzetbe) december végéig lehet igénybe venni, úgy vélekedett: a lakosság okosabb volt annál, hogy 15-20 százalékos kamatozású forinthitelekbe "üljön át". A forint árfolyamának stabilizálódása elvette az élét a dolognak - tette hozzá.
