A Napi Gazdaság cikke
A felszámoló ÁFI Zrt. nettó 3,5 milliárd forintért meghirdette Magyarország egyik legrégebbi vegyipari gyára, a Budapesti Vegyiművek (BVM) Zrt. jelenleg is működő Illatos úti üzemét. A felszámolónak sikerült megállapodnia a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel annak az 1,4 milliárd forintos uniós támogatásnak a felhasználásáról, amelyet korábban a BVM nyert el az Illatos úti telephely felszín alatti szennyezett vizének kitermelésére és tisztítására. Támogatás ugyanis nem folyósítható olyan cégnek, amelyet a támogatási szerződés aláírását követően felszámolnak. Így a támogatás kedvezményezettje a céget képviselő felszámoló, az ÁFI lett.
A felszámoló ÁFI Zrt. ismét meghirdette nettó 3,5 milliárd forintért a Budapesti Vegyiművek (BVM) Zrt. jelenleg is működő IX. kerületi, Illatos úti üzemét. Az irányár tartalmazza a csaknem tizenegy hektáros ingatlan, a termeléshez szükséges gépek, berendezések, járművek és vagyoni értékű jogok, valamint a társaság működését és ügyvitelét biztosító eszközök és berendezések elvárt összegét. Az első, szeptemberben eredménytelenül zárult pályázatra még nem érkezett ajánlat, habár többen is érdeklődtek iránta - tudta meg lapunk Varjú Attila felszámolóbiztostól. Magyarország egyik legrégebbi vegyipari gyárának felszámolási eljárása 2007 októberében kezdődött, a termelést - mintegy három hónapos leállást követően - novemberben indította újra a felszámoló, azóta hatvan munkavállalóval különböző gyógyszeralapanyagokat és növényvédő szereket állítanak elő. A társaság megvásárlására december 19-én 12 óráig lehet ajánlatot benyújtani a felszámoló budapesti titkárságán.
A felszámolónak közben sikerült megállapodnia a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) annak az 1,4 milliárd forintos uniós támogatásnak a felhasználásáról, amelyet a Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program keretében nyert el a BVM az Illatos úti telephely felszín alatti szennyezett vizének kitermelésére és tisztítására. Támogatás ugyanis nem folyósítható olyan társaságnak, amely a támogatási szerződés aláírását követően felszámolási eljárás alá kerül. (A szennyezett víz kitermelését végző többlépcsős tisztítórendszert - a munkát közbeszerzési pályázaton elnyerő - Hídépítő Zrt. és alvállalkozói építették ki.) Azért, hogy a támogatás ne vesszen el az a döntés született az ügynökség és a felszámoló között, hogy annak kedvezményezettje a BVM-et képviselő felszámoló, azaz az ÁFI Zrt. lesz. A szerződést már módosították, azonban a pénzt addig nem utalja az NFÜ, amíg az ÁFI nem teljesít minden feltételt, így egyebek mellett azt, hogy biztosítékot vállal a kármentesítés fenntartására a befejezéstől számított öt évig. Az idő azonban sürget, hiszen az EU-támogatást legkésőbb 2008 végéig fel kell használni, különben elvész - hangsúlyozta a felszámolóbiztos.
A nyolcvanas években gyártott tetraklór-benzol és származékai okozta környezeti károk felszámolása egyébként a kilencvenes évek óta tart az Illatos úti telephelyen. Itt még hozzávetőleg ezer tonna veszélyes anyagot tartalmazó hordókat tárolnak, amelyek elszállítása, kezelése az új tulajdonos vagy - megállapodástól függően - a felszámoló feladata lesz. Szintén megoldatlan probléma a BVM garéi és hidasi telephelyeinek kármentesítése, amire az illetékes környezetvédelmi hatóság kötelezte a céget. A vegyiművek felszámolásának elindulásával viszont leálltak a kármentő munkálatok, melyeket addig bankhitelből finanszíroztak. A szennyezés megszüntetésére még mintegy kétmilliárd forintot kellene költeni.
A BVM 153 hitelezőnek 4,7 milliárd forinttal tartozik, ebből 2,3 milliárd a jelzálogjogosult hitelezők követelése. A cég felszámolását adósságai miatt 2005 óta több hitelezője is kezdeményezte, ezek közül az egyik 2007 őszén jogerőre emelkedett. Árbevétele az elmúlt években fokozatosan csökkent, 2006-ban 800 millió forinttal, majd 2007-ben (az év októberéig, a felszámolás kezdetéig) az előző évi felére, nettó 1,7 milliárd forintra esett vissza forgalma. A drasztikus csökkenést a piaci helyzet romlásával, az értékesítési lehetőségek szűkülésével, valamint a társaság nehéz pénzügyi helyzetével - a nagy hitelállomány kamataival, a vevők késedelmes fizetésével és a környezetvédelmi kiadásokkal - magyarázták a cégvezetők.
A BVM jegyzett tőkéje 1,048 milliárd forint; többségi, 26-26 százalékos tulajdonosa a két korábbi cégvezető, Ambrus Ferenc és Eifert Gyula. A fővárosi önkormányzat 18,79 százalékos részesedéssel rendelkezik a társaságban, a fennmaradó részen pedig többek közt a 2006 augusztusáig többségi tulajdonos olasz Sipcam-Oxon csoport és magánszemélyek osztoznak.
