Egyre divatosabb a hordozható számítógépek új generációja, a subnotebook. A használhatóságot alulról súroló minilaptopok szinte az egész világon jóval olcsóbbak, mint az egyszerű laptopok, ám Magyarországon ez mégsincs így.
Nicolas Negroponte, a Massachusetts Intsitute of Technology (MIT) vezető kutatója még 2005 őszén, egy az információs társadalomról szóló csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra nagyszabású elképzelését, amellyel - véleménye szerint - minőségi változást lehetne előidézni a fejlődő országok oktatási rendszerében.
A Negroponte által vázolt terv alapja egy eredetileg 100 dollárosra tervezett, meglehetősen kis méretű és szokatlan formatervezésű laptop volt, amelyet a harmadik világ kormányai nagy tételben bocsáthatnak majd diákjaik rendelkezésére, ezzel is hozzásegítve őket az információk hatékonyabb eléréséhez.
Eljött az olcsó laptopok kora?
A hivatalosan XO Laptop névre keresztelt készülék valós gyártási költsége 200 dollár lett, a várt megrendeléstömegek helyett pedig mindössze 300 ezer számítógépet szállítottak le eddig állami megrendelőknek. A One Laptop Per Child (OLPC) - mára már világossá vált - eredeti formájában képtelen volt beváltani ígéretét, a vállalkozás megálmodói ennek ellenére forradalmat csináltak a hordozható számítógépek piacán.
Az MIT terveinek felfedését megelőzően szinte alig lehetett 500 dollár alatti áron laptopot vásárolni; azóta azonban nem egy gyártó állt elő olcsó modelljeivel, amellyekkel a széles közönséget célozták meg. A 100 dolláros laptopot kihívásként értékelték a fejlesztők, amelyre konkrét, jól eladható termékekkel reagáltak.
Az Intel válasza: a Classmate
Az OLPC-projekt egyik oszlopos tagja volt az Intel is, amely 2008 januárjában hirtelen hátat fordított a kezdeményezésnek. A Negroponte és a chipgyártó közötti nézeteltérés legfőbb oka az Intel Classmate PC-je volt, amely direkt riválisává vált az XO-nak. A két készülék eltérő módon próbálta megoldani az "olcsó laptop" által támasztott kihívást; míg a Negtoponte féle szerkentyű egy teljesen új megközelítést alkalmazott, a Linux operációs rendszeréhez új Sugar elnevezésű grafikus kezelő felületet fejlesztett ki, addig az Intel a Windows operációs rendszerhez szabta saját szerkezetét - elsöprő sikerrel.
Gacsal József, az Intel Magyarország Kft. üzletfejlesztési igazgatója kérdésünkre elmondta, legkorábban idén ősszel lehet Magyarországon megvásárolni a chipgyártó Classmate elnevezésű minilaptopját. Az alapmodell világszerte 250 dolláros listaáron került forgalomba, ebben azonban nincsenek benne azok az oktatási célú szoftverek, amelyek vonzóvá tehetik a számítógépeket az állami megrendelők számára is. Az Intel ugyanis - az OLPC elképzeléseivel összhangban - nyitott a nagy, oktatási célú megrendelők felé is.
A magyar állammal eddig csak "tapogatózások" szintjén folytak a tárgyalások, hiszen kezdetben csak egy 7 colos monitorral rendelkező alapgépet kínált a cég, ám a nemrég piacra dobott új modellek már 9 colos képernyővel, akár beépített kamerával és memóriabővítési lehetőséggel is rendelkeznek, ezek pedig - Gacsal szerint - vonzóbbá tehetik az Intel gépét. A Classmate várható áráról az igazgató egyelőre nem tudott felvilágosítással szolgálni.
A HP újraértelmezi a feladatot
Azonban nem az Intel volt az egyetlen, amely a kihívásra válaszolva meglepte a piacokat; a HP Mininote idén áprilisban került először kereskedelmi fogalomba és Magyarországon is hamarosan kapható lesz. Tóth Gábor, az egyik legnagyobb hazai HP-forgalmazó, a CHS Magyarország HP termékekért felelős vezetője szerint, a Mininote egy aluminium-házas exkluzív üzleti gép, amely nem csak jó minőségű anyagokból készült, de mindazt tudja is, amit egy notebooktól elvárnak a vevők.
Az ára alapján a HP Mininote azonban nem sorolható az olcsó laptopok közé. A HP három modelt dobott piacra, ezek között a legolcsóbb bruttó 120, a legdrágább pedig bruttó 155 ezer forintos listaáron kerül majd bevezetésre Magyarországon. A legolcsóbb Mininote 1 gigabájtos memóriájában Linux operációs rendszeren fut, 3 cellás lítium-ionos akkumulátorral és - hasonlóan a másik két modellhez - teljes kiosztású klaviatúrával rendelkezik. Mindhárom modell Via C7-M processzorral és 8,9 colos képernyővel rendelkezik, valamint Bluetooth és WiFi kapcsolatra is alkalmas. A masinákat egyéves garanciával látják majd el - mondta el a Napinak Tóth.
A Magyarországon forgalomba kerülő HP Mininote modellek ára itthon rendre meghaladja a külföldi 500 dolláros felső határt. A legdrágább modell például majdnem kétszer annyiba fog kerülni itthon, mint külföldön. Az árkülönbséggel kapcsolatos kérdésünkre Tóth Gábor elmondta, a piaci bevezetést követően a kezdőárak minden bizonnyal csökkennek majd.
Egy "lebutított" sikertörténet: Asus Eee PC
A subnotenbookok piacán a legnagyobb sikert az ASUS EEe készüléke érte el. Az Asus Magyarországnál kérdésünkre elmondták, hogy az Asus olcsó modellje nem notebook, hanem netbook, azaz elsősorban internetezésre és alapvető alkalmazások futtatására alkalmas, második számítógépnek használatos hordozható számítógép.
Az első széria, a 7 collos 701-es modell már néhány hónapja Magyarországon is kapható, Windows XP-vel és Linuxxal is szerelve, de a pár hete megjelent a 9 collos modell is. Előbbi bruttó 73-80 ezer között, míg az utóbbi 100-110 ezer forintért vásárolható meg itthon. A 701-es modell külhoni ára nagyjából 48 ezer forint. Csak reménykedhetünk abban, hogy az év végére várható két újabb modellt, a 901-est és az 1000-est talán már reálisabb áron kínálják a magyar forgalmazók.
Jól látható, hogy mire eljutnak Magyarországra - amely feltörekvő piaci ország lévén még nem is számít igazán a termékek célországának - az olcsó laptopok, árszinvonaluk idomul az egy katagóriával magasabb és drágább társaikéhoz, annak ellenére, hogy teljesítményük alulmúlja azokét. Az eredetileg a harmadik világ számára fejlesztett új generációs laptopok ára gyorsan a piaci körülményekhez, egyúttal a gyártók is inkább a fejlett országok vásárlóközönségét célozzák meg termékeikkel. Magyarország, a két világ közti holttérben, kimarad ebből a forradalomból.
