Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke
Nem várható érdemi javulás a vendéglátóipar foglalkoztatási helyzetében. Különösen akkor nem, ha az egészségügyi tárca keresztülviszi a törvényhozáson a dohányzás teljes tilalmáról szóló törvénytervezetet - summázza a szektor kilátásait Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. A dohányzást tiltó rendelkezések Európa-szerte a vendéglátóhelyek forgalmának visszaesésével jártak. Olyannyira, hogy Németországban például az alkotmánybíróság határozata értelmében a kisvállalkozások esetében nem is kell alkalmazni a szövetségi kormány rendeletét, az indoklás szerint azért, mert a bezáró vállalkozások okozta probléma kezelése rövid távon többe kerül, mint a dohányzás okozta károk, a vendégek pedig el tudják dönteni, hogy melyik vendéglátó-ipari egységbe térnek be - mondta Háber, aki szerint a legutóbbi kiigazítás hatása a lakosságnál legalább 2010-ig tart. A megszorítások utáni sokkból magához térő lakossági fogyasztást pedig csak egy-két éves késéssel követheti a vendéglátás jövedelmezőségének javulása, ekkor azonban már az euró bevezetése lesz napirenden, ami újfent visszafogja a kényelmi szolgáltatásokra irányuló költéseket.
Egyebekben pedig, amennyire tudják, követik a jogszabályokat: úgy-ahogy kigazdálkodják a minimálbér és a garantált szakmai minimumbér emeléseit, ugyanakkor ennek és a lakosság jövedelemcsökkenésének következtében évek óta folyamatosan fogy a szektorban foglalkoztatottak száma. Hasonló tendencia érvényesül a szállodaiparban is. Jellemző, hogy a vállalkozások csak a legnélkülözhetetlenebb dolgozókat alkalmazzák, a nagyobb rendezvényekre, forgalmasabb napokra pedig kisegítőket vesznek fel - adott esetben alkalmi munkavállalói könyvvel - vagy diákmunkásokat foglalkoztatnak, tanulót fogadnak - mondta Háber. Ez gyakorta kellemetlen minőségi problémákhoz, olykor a foglalkoztatási szabályok megsértéséhez vezet.
Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség által tavaly végzett munkaügyi ellenőrzések 12 százaléka érintette a vendéglátóhelyeket. Az ellenőrzések gyakoribbá válása is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly csaknem ezerrel több, 3210 feketemunkást találtak, mint 2006-ban. A leggyakoribb munkaügyi jogsértésnek a munkaidőre, illetőleg a munkaidő-nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása bizonyult, a felügyelők gyakorta találkoztak kettős nyilvántartásokkal is. A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések csaknem ötven százalékát egyébként a kereskedelem és a vendéglátás területén működő munkáltatók követték el.
Szakértők szerint a legnagyobb bajban a vidéki vállalkozások vannak, mivel költségeiket fizetőképes kereslet híján alig tudják az árakban érvényesíteni, ezért inkább a béreken spórolnak. Hosszú távon csak a legtőkeerősebbek és legjobb színvonalon teljesítők maradnak talpon. Rövid távon könnyebbséget jelentene az ágazat vállalkozásainak például a kormányfő által bejelentett járulékcsökkentési program, illetve az is, ha mérsékelnék az élelmiszer-alapanyagok áfáját.
