"A jogalkotó mostohán bánik a gazdasági társaságokkal" - állítja Csőke Andrea, Fővárosi Bíróság felszámolási bírája. Hozzátette, hogy alapvető gond, hogy a gazdasági törvények naponta változnak, és nincsenek alapvető célkitűzések; így egyre nagyobb a káosz. Úgy véli, hogy mindez a gazdálkodó szervezetek számára követhetetlen, ahelyett, hogy egy előremutató koncepciót valósítana meg. A kormányzatnak fel kellene mérnie a várható hatásokat, azonban Csőke szerint ilyenek nem történtek, inkább csak ad hoc jellegű módosítások jellemzik a csődtörvényt. A jelenlegi csődeljárásokkal az a legnagyobb gond, hogy nem biztosít reorganizációs lehetőséget: az adott cég nincs védelem alatt, így felszámolási eljárások tucatjai indulhatnak ellene. Volt olyan társaság, amelyik ellen negyven felszámolási kérelem volt folyamatban egyszerre, amely nagyban megnehezítette a dolgokat - tette hozzá.
Csak névlegesen van vezetői felelősség, a szabályozás miatt tulajdonképpen végrehajthatatlan; egy hosszú, kétlépcsős bizonyításos folyamat végén senki nem jutna pénzéhez. Nincs anyagi és büntetőjogi felelősség, így a vezetők inkább eltüntetik az iratokat és a vagyont. Ami a megszüntetési eljárásokat illeti, ezeket a fantomcégek elleni küzdelem közben hozták létre, de emiatt nem lehet rendezetten kivonulni a gazdasági életből, ami a csődeljárás egyik alapkövetelménye volna. Csőke praxisában öt év alatt 19,5 milliárdos követelésre 67 milliót fizettek ki, ami 0,3 százalékos arány. Erre nem éri meg fenntartani a felszámolási bíróságokat, tette hozzá. Közben folyamatosan nő a felszámolási kérelmek száma. 2006-ban országosan összesen 20 ezer felszámolási kérelmet nyújtottak be, a Fővárosi Bírósághoz 7 ezret, de idén már ezt a számot meghaladták.
Az egyéni vállalkozókra nem vonatkozik a csődtörvény
Molnár György, Követeléskezelők Országos Szövetségének elnöke elmondta: 500 ezer társas és 800 ezer egyéni vállalkozás létezik ma Magyarországon. Utóbbiakra azonban nem terjed ki a csődtörvény, sem a végelszámolási eljárás, így csak polgári peres eljárásban érvényesíthetők a követelések. Molnár úgy látja, hogy új szellemű csődtörvény kellene. Nem a felszámolás az egyetlen és a legjobb út, hanem a hitelezői vagy továbbműködési lehetőségeket kellene erősíteni. Molnár hozzátette, hogy a 90-es években több ezer csődeljárás indult, azonban 2006-ban 8 - ebből kettő zárult le - 2007 első félévében mindössze egy. Pedig a csődeljárás magában hozdozza egy magasabb szintű kielégítettség ígéretét.
Persze engedményezéssel, vagy átütemezéssel, de így megmarad mint partnerként és adófizetőként a gazdaságban. Nagyon hasznos volna, ha nem csak az adott cég indíthatna csődeljárást maga ellen. Világtendencia, hogy olyan fizetési moratóriumot lehessen életbe léptetni a cég ellen, hogy az ne tudja felélni, vagy kimenteni a vagyont. Azonban így is 23-24 ezer folyamatban lévő felszámolási eljárás folyik, és körülbelül 14 ezer végelszámolási eljárás. Sajnos ez utóbbiak nagy része átalakul felszámolási eljárássá - tette hozzá Molnár.
A legutóbbi adatok szerint hitelezők 0,1-0,3 százalékos kielégítettségre számíthattak 2006 július 1-jéig. Az akkor életbe lépett csődtörvényben már szerepel az ügyvezetői vagyoni felelősség elemeinek egy része, így ez várhatóan javulni fog. Ugyancsak új, és lényeges elem az új törvényben hogy a jelzálogbiztosítékkal rendelkező követelés kielégítése a legelső. Molnár szerint kevesen élnek az ideiglenesen kirendelt vagyonfelügyelő intézményével, pedig ennek segítségével számos vagyonmentési kísérlet lenne elkerülhető.
Nem akar vagy nem tud fizetni?
Mikael C. Szabo, a Coface Hungary hitelbiztosító ügyvezetőjének adatai szerint az összes kiállított számla értékének 3 százalékát sohasem egyenlítik ki. Még borúsabb a kép, ha tudjuk, hogy a Coface számításai szerint az év elején létező minden 25-ik cég megszűnik az év végére; a fizetésképtelen cégek aránya a Magyarországon a legmagasabb az EU-25-ben. Jelenleg nem szégyen a nemfizetés Magyarországon, szinte minden késedelmesen vagy egyáltalán nem fizető a körbetartozásra hivatkozik.
Szabo szerint két alapvető kategóriát lehet felállítani a nem fizetőkkel kapcsolatban: Nem akar, vagy nem tud fizetni. A "nem akar" ellen számos hatékony eljárásforma létezik, de sajnos a "nem tud" nő a legjobban. Hozzátetette, hogy a behajtó cég is csak akkor eredményes, ha korán lép fel. Magyarországon a ki nem fizetett számlák kevesebb, mint két százalékát lehet behajtással érvényesíteni, ez Nyugat-Európában 8 százalék körül van.A cégek közötti behajtási ügyek száma 2005-ben 3600-ról 2007-re 9600-ra nőtt, közben a lejárt követelések átlagkora 61 napról 73 napra nőtt ugyanezen időszakban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar cégek nem a lehető leggondosabban kezelik követelésállományukat. Emellett általános az alultőkésítés az állami jellegű kismegrendelőknél: hitelállományuk 33 százalékkal növekedett az elmúlt 12 hónapban, ami ugyancsak csúszásokhoz vezet a kifizetések területén. Ugyanakkor a Coface adatai szerint az 1,2 millió magyar vállalkozásból kevesebb mint 30 ezer hitelképes.
