Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország és Románia tartós gazdasági együttműködéséhez bizalomra van szükség, amit a következő időszakban ki kell alakítani. A két ország speciális helyzetéből fakadóan ehhez nem elegendőek azok a tényezők (jogállamiság, jogbiztonság, Európai Unió), amelyek Európa nyugati felén garantálják ezt, vagyis itt különleges bizalomépítő lépésekre van szükség – hangsúlyozta Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke a Nagyváradon, Félixfürdőn a NAPI Gazdaság és a Krónika erdélyi magyar közéleti napilap által szervezett második román–magyar üzleti konferencián csütörtökön. A bizalom az üzleti élet minden szegmensében meghatározó tényező, de kiemelt szerepe van a konferencia középpontjában álló ingatlan- és építőipari befektetések esetén, hisz ezek hosszú távú megtérüléssel járó invesztíciók, s ráadásul a fejlesztések eredménye a helyükön marad. A bizalom építéséből az államnak is ki kell vennie a részét – emelte ki az elnök.
Orbán egyébként felvetette az állam szerepének újragondolását a globalizálódó piacgazdaságban, amire szerinte a közös cselekvés eszközeként kell gondolni. A volt miniszterelnök szerint az a helyes kérdésfeltevés, hogy hol kell szerepet kapnia az államnak és a magánszférának. Az ugyanis nem helyénvaló, vagyis leegyszerűsítés, hogy a befektetések során az állam rossz, a magánszféra pedig jó szereplő. Orbán szerint az államot a privatizációból sem kell kirekeszteni, számtalan példa van ugyanis arra, hogy nyugat-európai állami cégek kapcsolódtak be a kelet-európai privatizációba, ezek közé sorolható az Antenna Hungária magánosítása is.
Orbán kiemelte, hogy Magyarországnak fordítókorong szerepet kellene betölteni a befektetések során, ehhez azonban szemléletváltásra van szükség, ma ugyanis még csak a külföldi tőke magyarországi megjelenése vált természetessé, az évi 3,5-4 milliárd dolláros Magyarországon megvalósuló befektetéshez képest a honi kihelyezés ennek alig 10 százalékát teszi ki. Ezt egyensúlyba kell hozni, aminek elősegítésére a magyarországi kis- és középvállalkozásokat kellene helyzetbe hozni speciális hitelkonstrukciókkal vagy jelentősen megnövelve azoknak a magyarországi intézményeknek a büdzséjét, amelyek az ilyen befektetéseket támogatják. Mindezek mellett például kockázati alapok felállításával is elő lehetne mozdítani e réteg határon túli beruházásait. Orbán szerint az ilyen kockázati alapokat a két ország külön-külön vagy akár közösen is létrehozhatná, s ezekből segíthetnék a régióba érkező beruházásokat.
Orbán kiemelte, hogy sok kedvező változás történt Romániában az utóbbi időben, például az adózás terén, s Magyarországnak – ha állni akarja a versenyt szomszédjával – be kellene neveznie az adóversenybe, hisz ez a verseny ma még nélkülünk zajlik. A Romániában végbemenő kedvező változások ellenére nehézségekkel is szembe kell néznie az itt beruházóknak, például az üzletmenettel, a befektetésekkel kapcsolatos adminisztráció okozhat problémákat. Románia uniós csatlakozása további lehetőségeket kínál a befektetőknek, hisz a következőkben nagyságrenddel megnő a közösségi beruházásokra fordítható összeg, s e fejlesztésekben a romániai és magyarországi vállalkozásoknak is szerepük lehet.
Az autonómia szempontjából is előnyöket hoz Románia uniós csatlakozása, az autonómia – amely az unióban természetes jog – az adott országban a legfejlettebb gazdasági egység, legalábbis ezt igazolják Orbán szerint az olyan nyugat-európai példák, mint a katalán, a baszk vagy a dél-tiroli. Az autonómiák megnövekedett gazdasági ereje aztán jótékony hatással van az egész ország gazdasági helyzetére.
További részletek a NAPI Gazdaság mai számában.
