Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság cikke
A Coface-nél is mind több előzetes tájékoztatást kapnak számlák késedelmes fizetéséről, s a kintlévőségeket kezelő csoportjuk is folyamatosan erősödő trendről, gyarapodó kárbejelentésekről ad számot. Az eddig 60-70 napra még fizető cégek, ma már behajtási ügyekben szerepelnek.
A magyar vállalatok pedig egyre inkább hazardíroznak. A Coface igazgatója szerint sok vállalkozás azért szállít egy már saját maga által is fokozattan veszélyeztetettnek tartott ügyfélnek vagy cégcsoportnak, mert ha már senki sem fizet jól, akkor az egyébként rosszul fizető ügyfél válik jó ügyféllé. Mikael C. Szabó elmondta, hogy néhány cég esetében egészen gyors fizetési romlást tapasztaltak. Maga a fizetési morál Magyarországon 2003 közepétől folyamatosan romlik. A mai 100 napos értéket a ’90-es években többször is áttörte az index, így felette járt 1994–1995-ben és 1996–1997-ben is, amikor csaknem 250-re nőtt, legutóbb pedig a 2000–2001-es évek fordulóján volt magasabb, ami után 2003-ig javulás mutatkozott.
Mi is érezzük, hogy az adósok egyre többet csúsznak a fizetéssel – mondta lapunknak Varga Gábor, az Euler Hermes hitelbiztosító értékesítésért felelős igazgatója. A társaság kimutatásaiból kiderül, hogy a 2003-as 729 darabról tavaly 1257-re, az idén pedig a becslések szerint 2000-re nő (félévkor mát 763-nál tartottak) a követelésbehajtásra átvett új ügyek száma. A tartozások értéke is rohamtempóban gyarapodik: 2003-ban a 2,3 milliárd forintot, 2004-ben a 3,3 milliárdot, az idén várhatóan már elérheti az 5 milliárd forintot a behajtásra átvett ügyek értéke csupán az Euler Hermesnél. Az Attradius hitelbiztosító egy korábbi közlése szerint ma már nagyobb összeggel tartoznak egymásnak a cégek, mint amennyi a banki vállalati finanszírozás összege.
Egyes szakértők szerint a nagy problémák a féléves, azaz a 180 napra történő fizetések tömegessé válásakor jönnek elő, hiszen a forgótőke-hiányos magyar vállalkozások ilyen hosszú idejű finanszírozási hiányt már nem tudnak áthidalni, s fizetésképtelenné válnak. Ez azonban tovább gerjeszti a problémát, hiszen ilyenkor a folyamat tovagyűrűzik, s újabb fizetésképtelenségeket generálhat. A csődök száma pedig kétségtelenül nő, hiszen csak az építőiparban tavaly 1442, azaz a 2003-as adatnál 9,2 százalékkal volt több az új felszámolások száma. Idén az építőipar mellett a kiskereskedőknél és beszállítóiknál várnak erősebb csődhullámot a szekértők. A kereskedelemmel és a szervizeléssel foglalkozó cégek körében tavaly 2441 felszámolás indult (2003-ban 2548), ami csaknem a harmada a 2004-ben elrendelt 7804 eljárásnak. A többszörös alávállalkozói rendszer miatt az építőiparban a sor végén álló beszállítók, alvállalkozók különösen rossz helyzetben vannak, hiszen ott a fizetési késedelem halmozódik, az egyéni vállalkozóként dolgozó villanyszerelők, burkolók pedig egészen a sor végére kerülnek, így számukra vagy a nem fizetéstől tönkre menő kis cégek dolgozói számára személyes, úgynevezett családi csődöt is okozhat a nem és a részfizetések elszaporodása.
A fizetési csúszáson felül egyre gyakrabban fordul elő a vevők részfizetése. Például minőségi hibára való hivatkozással a számlaérték egy részét, például 70–90 százalékát fizetik ki a vállalkozóknak, így sokszor oda az alvállalkozói nyereség. A másik változat az előleg vagy egy-két részlet utáni nem fizetés, s a legrosszabb a fizetés teljes elmaradása, ami egyben azt is jelenti, hogy a beszállító, alvállalkozó még a szállított áru beszerzési értékét, a kifizetett munkabért is elveszítette. Ilyen környezetben egyre erősebbé válik a körbetartozás, amely például az építőiparban a Magyar Építőanyag Kereskedők Egyesületének adatai szerint 60-70 milliárd forint lehet, míg a be nem hajtható követelések értéke csak az építőanyag-kereskedőknél eléri az 5-6 milliárd forintot. Egyes kimutatások szerint a körbetartozás a szektorban 40 milliárd forint, amit a GKI Gazdaságkutató Rt. szakértője szerint akár a duplája is lehet.
Egy másik probléma maga a gyenge lábakon álló jogi környezet, hiszen a szerződési feltételek kikényszeríthetősége kérdéses, a felelősségre vonhatóság pedig szinte a nullával egyenlő. Nem véletlen, hogy újraírná a csődtörvényt és az ügyvezetők, cégtulajdonosok felelőségét is szigorítaná a kormányzat, ami kis részben már meg is történt. Ma már olyan banki kikötés is létezik, hogy felmondhatják egy cég hitelét, ha az bármelyik partnerének nem fizet.
