Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyomtatott sajtó és a televízió rendre körülbelül azonos mértékben osztozik a reklámtortán – tavaly az utóbbi hasította ki a legnagyobb, 63,8 milliárdos szeletet, ami 41 százalékos részarányt jelentett a piacon. A lapok reklámbevétele összesen 60,3 milliárd forint volt. A legdinamikusabb, 60 százalékos növekedést az online-szolgáltatók produkálták, 3,5 milliárd forintos reklámbevétellel, de a szektor részesedése így is mindössze 2 százalék. Az online-szolgáltatók szerint azonban az MRSZ alulbecsülte súlyukat, az érintettek 3 százalékos részesedésről beszélnek. A rádiós költések is jelentősen, 39 százalékkal emelkedtek, elsősorban a helyi adókban megszaporodott hirdetéseknek köszönhetően. A következő két évben a televízió további térnyerése várható, de hosszabb távon, a digitális televíziózás megjelenésével valószínűleg – más országokhoz hasonlóan – a sajtó veszi át a vezető szerepet – véli Skriba Judit, az MRSZ alelnöke. A digitális és tematikus csatornákon keresztül ugyanis jóval kisebb számú célközönség érhető el. Az online-szektor lendületes növekedése nem áll meg, egyrészt a javuló internetpenetrációnak, másrészt annak köszönhetően, hogy a hirdetők egyre inkább beépítik médiamixükbe a világhálón való megjelenést. Szakértők szerint az idén akár 5 százalékos is lehet az online-szektor részesedése a teljes magyar reklámtortából.
A NAPI Gazdaság írása szerint Magyarországon a piac valamennyi szereplője a TNS Media Intelligence tarifaáron számított adatait használja, de mind a mérést végző cég, mind a felhasználók tisztában vannak azzal, hogy a tényleges reklámköltés jelentősen elmarad a monitorozás során megállapított értékektől. Az eltérést elsősorban az okozza, hogy a televíziós kampányok túlnyomó részét a tényleges nézettség alapján fizetik, folyamatosan nő a médiumok közötti barter-együttműködés aránya és a hirdetők jelentős kedvezményeket kaphatnak a tarifaárból. Az MRSZ ezen tényezők kiszűrésével, a médiumok és az ügynökségek adatszolgáltatása alapján végzi becslését, így 2004-re közel harmad annyi valós reklámköltést mutatott ki, mint a TNS Media Intelligence.
Lezárult a Magyar Reklámszövetség 2005. május 6-án meghirdetett, a legkedveltebb magyar márkák felderítését célzó szavazása. Elektronikus úton május 20-ig szavazhattak az MRSZ honlapján a téma iránt érdeklődők, a hazai fogyasztók arról, hogy mely márkákat tartják a legismertebbnek, a legnépszerűbbnek, vagyis melyek a legkedveltebb hazai termékek. Alig két hét alatt közel 26 ezer szavazat érkezett a hazai fogyasztóktól. A szavazás célja kettős volt: a magyar márkák népszerűsítése és elismerése. A szavazás eredménye szerint a legkedveltebb magyar márka a Friesland Hungária által gyártott Pöttyös Túró Rudi. A második a Pick téliszalámija, harmadik helyezést ért el a Nestlé Boci csoki. A legkedveltebb magyar márkákat gyártó, forgalmazó cégek képviselői május 24-én, a Média Hungary konferencián vehették át az elsőségükért járó oklevelet.
