A felperesek összesen 3,5 milliárd forintot követelnek államtól, mert szerintük utóbbi 1998-ban, miután többséget szerzett Postabankban, jogsértően szállította le 5 forintra az OTC-piacon 10 ezer forintos árfolyam felett forgó, 10 ezer forintos bankpapírok névértékét annak érdekében, hogy a csökkentett névérték alapján tegyen felvásárlási ajánlatot. Az ítélőtábla arra hivatkozva halasztotta el a döntést, hogy nem találta több felperes keresetét igazoló dokumentumokat. Hidasi Gábor, a felperesek érdekeit képviselő ügyvéd ezt furcsállotta, egyebek mellett azért, mert az 5 éve folyó perben már született egy elsőfokú döntés, amely a BCL Tradignek adott igazat.
A Postabank-ügyhöz tartozik az is, hogy a Fővárosi Bíróság felülvizsgálati tanácsa tavasszal megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla tavaly év végi döntését, ennek köszönhetően az Österreichische Postsparkasse 3 milliárd forintos kártérítést kapott az államtól. Ez mindeddig titok volt, a Pénzügyminisztérium ugyanis erről sehol nem adott tájékoztatást.
A BCL Trading győzelme esetén tovább nőhetnek az Postabank csődje kapcsán felmerülő állami kiadások. Az ügyben érintett szakemberek úgy vélik, hogy ha Postabank-ügyet körültekintőbben kezelte volna az állam, akkor a költségvetésre nem hárulna manapság többmilliárdos teher a késedelmi kamatok kifizetése kapcsán.
