Tóth László vezérigazgató mai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Dunaferr Rt. a tervezettnél nagyobb veszteséget volt kénytelen elkönyvelni 2001-ben. Ez azt jelenti, hogy az előirányzott 2,9 milliárd forintnál 800 millió forinttal nagyobb lett a veszteség. A vezérigazgató az idei évre szintén hasonló nagyságrendű, 3,0-3,9 milliárdos veszteségre számít.
Ma délelőtt a Dunaferr Rt. vezérigazgatója és a cégcsoport reprezentatív szakszervezetinek képviselői aláírták a Vasmű új bérmegállapodását, amely a vállalatcsoport valamennyi társaságánál 2002. január 1-i hatállyal 9 százalékos alapbérfejlesztést garantál, július 1-től pedig további 1 százalékos, de januártól visszamenőleges bérfejlesztést ír elő.
Tóth László a megjelent újságírók előtt megerősítette azokat a híreket, miszerint a társaságcsoport jelentős átszervezésére lesz szükség a közeljövőben. Ezt az acélipari válság és a mai napon aláírt bérmegállapodás által a társaságra rótt kötelezettségek is szükségessé teszik.
A változások lényegéről a Dunaújvárosi hírlap tegnapi száma írt, e szerint a Dunaferr főbb leányvállalatait, így a Kereskedőházat és az Acélműveket is összevonnák többek között. A vezérigazgató - aki a részletekről nem nyilatkozott - elmondta, hogy ebben az ügyben az üzemi tanácsot a jövő héten tájékoztatják majd, de végleges döntés még nem született, hiszen ezt a tulajdonosnak is jóvá kell hagynia.
A Dunaferr Rt. január 18-án tartja közgyűlését, amin három olyan kérdést tárgyalnak újra, amelyekről a társaság korábban már döntött.
Újból szóba kerül a vezérigazgatói hatáskör bővítése, ami a napi operatív döntések meghozatalában tenné lehetővé a vezérigazgató hatáskörének kiszélesítését.
Ugyancsak felmerül a forrásbevonás ügye, amely a Dunaferr és a bankok kapcsolatát illeti, vagyis mint azt Tóth László vezérigazgató lapunk kérdésére hangsúlyozta, nem lesz tulajdonosi változás a társaságcsoportnál, hanem bankhiteleket szeretne felvenni a cégcsoport.
A harmadik kérdés, ami a közgyűlés napirendjén szerepül, hogy épüljön-e új kokszoló Dunaújvárosban, van ugyanis olyan vélemény, miszerint erre nincs szükség, de ez a vezérigazgtó szerint kiszolgáltatottá tenné a társaságot, így például lehet, hogy Kínából kellene beszerezni a szükséges kokszot a Dunai Vasműnek. A menedzsment ezért újabb javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé, ahol a tulajdonosnak kell döntenie arról, hogy egy 1,3 millió tonnás kapacitású kokszolót építenek egy külföldi tőkés csoport bevonásával. Ez a csoport a 800 ezer tonna fölött termelt kokszot értékesítené, s ebből finanszírozná a beruházást, vagy pedig 26-28 milliárd forintból egy kisebb kokszolót építene magyar bankok támogatásával, ami azonban csak 800 ezer tonna kapacitású lenne és kizárólag a Dunaferr szükségleteit elégítené ki.
A Dunaferr vezérigazgatója szerint az Európai Unió által Magyarország ellen indított dömpingeljárás súlyosan érintheti a vállalat exportját, hiszen tavaly 62 milliárd forintot terveztek erre, idén pedig 4 milliárddal többet kívánt a társaság Nyugat-Európában értékesíteni.
Tóth László nem érti, hogy miért került Magyarország a dömpingeljárás alá vont államok közé, hiszen a másik öt megvádolt ország sokkal nagyobb arányú exportot bonyolított az EU felé. A vezérigazgató megemlítette például Szlovákiát és Törökországot is. A Dunaferr vezetője arról is beszámolt, hogy feltételezésük szerint az Euroferhez (Európai Acéltermelők Szervezete), illetve az EU-hoz érkezett feljelentés nagy valószínűséggel Olaszországból érkezett. A Dunaferrnek a vezérigazgató szerint éppen ezért a jövőben az Európai Unión belül nem két nagy piacra kell koncentrálnia - Olaszországról és Németországról volt eddig szó -, hanem több államba kell kivinnie termékeit.
