Némi csökkenés látszik az OTP öngondoskodási indexében a tavalyi évhez képest, 54-ról 53-ra csökkent a mutató. A teljes index csökkenése jobban érinti az alacsonyabb jövedelműeket, őket érinti ugyanis nagyobb arányban például a magas inflációs környezet. „Az öngondoskodás a jövőnk biztonságának alappillére” – mondta Máriás Endre, a pénzintézet bankkapcsolati területének vezetője egy csütörtöki sajtóeseményen.

A pénzügyileg magabiztos lakosság aránya 5 százalékponttal javult 2024-ről 2025-re, jelenleg 60 százalékos ez a mutató. Az ügyfelek fennmaradó 40 százalékát a pénzügyek elbizonytalanodással, szorongással tölti el.

Kapcsolódó

A válaszadók harmada folyamatosan vezeti a kiadásait, 20 százalékuk csak fellángolásszerűen, míg 48 százalékuk egyáltalán nem foglalkozik ezzel. Azt érdemes egyébként kiemelni, hogy a legtöbb pénzintézet netes és telefonos felületein átlátható módon mutatja be az adott hónap költségeit, így nem kell már Excel-táblát vezetnünk vagy külön jegyzetfüzetet fenntartani e célból.

Félnek, de már beszélnek róla

Bár csak kismértékben, de csökkent a jövőtől való szorongás, de az emberek fókusza inkább a jelenen van, a távoli jövő annyira nem foglalkoztatja őket, mert az „nagyon bizonytalan”. Jelenleg tíz magyarból négy tart a jövőtől. Mint az adatokból kiderül, 50 év felett jellemzőbbé válik a jövővel kapcsolatos szorongás, kevésbé szívesen gondolkodnak előre.

A média szerepe is fokozódott az öngondoskodás téma terjesztésében, hiszen az OTP felmérése szerint a válaszadók 47 százaléka hallott, olvasott a témáról valamilyen médiumban. 35 százalékuk beszélt erről családdal vagy ismerőssel. Negatívum azonban, hogy a válaszadók közel fele azonban nem hallott, nem látott, nem beszélt öngondoskodásról.

Sok mindenben különbözünk

A bank felmérése négy csoportra osztotta a magyar társadalmat: ezek a példakép, a formálódó, a lemaradó és a sodródó. Melyik mit jelent pontosan és mekkora a részarányuk a válaszadókon belül?

  • Példakép: véleményvezér, pénzügyileg tudatos és magabiztos, kontrollálja jövőjét (30 százalék)
  • Formálódó: optimista és tervez, kedvező lehetőségeket, de megerősítésre szorul (29 százalék)
  • Lemaradó: későn kapott észbe, pesszimista, szorong a jövő kapcsán (21 százalék)
  • Sodródó: hiányzik az öngondoskodási attitűd, aktivitás és szándék is, iránymutatásra vár (20 százalék)

Pozitívabb jövőkép

A 18–24 éves korosztály 70 százaléka úgy véli, hogy nagy mértékben rajtuk múlik, hogyan alakul a jövőjük, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ha szélesítjük a kört, a 18–30 évesek körében 65 százalékra csökken ez az arány. Meglepő, hogy ilyen magas tudatosság-növekedés látszik.

Ez azt is jelezheti, hogy valamilyen pozitív változást látnak jönni a fiatalok.

Pénzügyi téren még nagyobb mértékű volt a növekedés a saját bevallásuk szerint: 54-ről 64 százalékra emelkedett azok aránya, akik magabiztosnak tartják magukat a pénzügyekben.

„Az idei kutatás egyik legbiztatóbb üzenete, hogy a fiatal generáció nem sodródik, hanem tudatosan alakítja pénzügyi jövőjét” – hangsúlyozta Máriás Endre. Mint mondta, ez nemcsak a magabiztosságban, hanem a konkrét lépésekben is látszik: többen vezetnek kimutatást, terveznek, és hajlandóak lemondani a napi kiadásokról a hosszú távú célok érdekében.

A rendszerességgel van gond

A fiatalok 25 százaléka vezet rendszeresen pénzügyi kimutatást, ami 11 százalékpontos növekedést jelent 2024-hez képest. A tudatos pénzügyi hozzáállás is népszerűbbnek tűnik, 60 százalékuk mond le napi kiadásokról és élvezetekről a jövője érdekében.

Kevesebb mint negyedük (23 százalék) takarékoskodik rendszeresen, ami mindössze 2 százalékponttal magasabb a 2024-es aránynál. A 25 év alatti korosztályban ezt az arányt tovább növelni nehéz, hiszen sok fiatal még egyetemre jár, ami mellett családi támogatás nélkül nehezebb – már-már lehetetlen – több pénzt félretenni. Míg 25 év és 30 év közöttiek körében itt jobb a helyzet, 28-ról 39 százalékra emelkedett az arány. A 31 év felettiek körében rosszabb a helyzet: van, ahol még romlás is látszik a megtakarítási képességben.

Mindent telefonon vagy bemegyünk a fiókba is?

A 18–24 éves korosztály 45 százaléka, a 25–30 évesek 46 százaléka érti a bankok ajánlatait, termékeit, ez 4 és 5 százalékpontos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest. Érdemes még kiemelni a 65–70 éves korosztályt, ahol 10 százalékponttal 41 százalékra emelkedett az arány. Itt azért is különösen pozitív a javuló tendencia, mert ezek az egyének kevésbé kitettek a banki csalásoknak, amelyek bár mindent korosztályt érintenek, a legkiszolgáltatottabbak az idősek.

A mobilbank-használat felülír minden mást, összességében 77 százalékos arányt tesz ki az ügyfeleknél.

A válaszadók 28 százaléka kizárólag online szeretné intézni a pénzügyeit, de még a 18–24 éves korosztályban is 47 százalék ez a mutató. Ez a két adat jól szemlélteti, hogy a digitalizáció mellett továbbra is kiemelt szerepet kap a szektorban a személyes interakciók fontossága.

Egyre több fiatal gondol a nyugdíjra, a kamatos kamat miatt

Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója elmondta: a fiatalok körében nő a tudatosság, a halogatás kevésbé jellemző. 

„Ennek kézzelfogható bizonyítékát látjuk az OTP Nyugdíjpénztárnál is. Különösen figyelemre méltó, hogy 2025-ben az új belépőink 40 százaléka a 16–34 éves korosztályból érkezett. A 16–24 éves új belépőink száma három év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Korábban az új tagok többsége általában 48 éves kor felett lépett be a pénztárba. Ez egyértelmű jelzés számunkra, hogy a Z-generáció már nem halogatja a jövőjét – hanem tudatosan és időben kezdi el megteremteni a pénzügyi biztonságát” – húzta alá.

A nyugdíjpénztár egyenlege 500 milliárd forint feletti. 11,5 ezer esetben igényelték az ügyfelek az egyenlegük felhasználását, ez értékben 23 milliárd forintot jelent. Ennek ellenére a „bezáró” ügyfélállomány elhanyagolható volt.

Az aktív tagok száma 55–60 százalék között mozog, a többiek nem rendszeresen vagy nem fizető tagok. Volt olyan ügyfél az elmúlt időszakban, aki hosszú ideig nem fizetett be, ezért megszüntették a számláját – így erre érdemes odafigyelnie önnek is, ha rendelkezik nyugdíjpénztári számlával.

Az OTP Egészségpénztár taglétszáma 435 ezerre emelkedett. Az egyenleg jelenleg 33 milliárd forint körül mozog, amelyet a pénztártagok aktívan fel is használnak jellemzően magánegészségügyi, szakorvosi vizsgálatokra és gyógyszertári költésekre. Fontos, hogy az önsegélyezés alapú felhasználás is növekszik, például lakáshitel-törlesztési céllal.

A pénzintézet a megtakarítási szokásokat még kialakítóknak a Persely funkciót kínálja egy könnyen használható belépési pontként, amelynek a segítségével megtakarított pénzösszeg már megközelíti a 200 milliárd forintot. A kártyás tranzakciók „felkerekítése” is népszerű, ami tulajdonképpen a fogyasztva megtakarítunk oximoronra épít.