115,4 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége februárban az egy hónappal ezelőtti adathoz képest, így az év második hónapjának végén a magyaroknál lévő készpénz értéke elérte a 8 220 milliárd forintot.

Egy év alatt 37 milliárd forinttal nőtt az állomány, ami még 20 ezer forintosokkal számolva is több mint 1,8 millió darab új papírpénz kibocsátását jelenti. 2022-höz képest azonban sokkal nagyobb mértékű volt az emelkedés, 324 milliárdos (4,1 százalékos) volt az emelkedés 2022 februárról 2024 februárra – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett adataiból.

Kapcsolódó

A tavaly decemberi és most februári adat szinte megegyezett, januárban volt egy kisebb visszaesés a forgalomban lévő készpénz mennyiségében. A tavalyi évet vizsgálva egyébként azt láthatjuk, hogy januárban visszaesésnek indult a készpénzállomány, szeptember-október környékén azonban ismét növekedés kezdődött a mennyiségben.

Kilenc év alatt egyébként több mint kétszeresére nőtt az állomány.

Eközben a készpénzfelvételek egyre ritkábbak: összegüket vizsgálva egy év alatt 40 százalékról 36 százalékra estek vissza. Ez a kiesés visszajött a kártyás fizetéseknél, összegük pont 4 százalékkal nőtt 2022-ről 2023-ra. Tovább terjedt a mobiltárcás technológia használata is, már a fizetési kártyás vásárlások 22,3 százaléka történik okostelefon alapú NFC-technológiával.

A jegybank adatai szerint jelenleg körülbelül 1,7 millió kártya van regisztrálva itthon. Az Apple Pay az MNB elemzésben részt vevő bankok mindegyikében rendelkezésre áll, továbbá vagy saját mobilfizetési megoldás, vagy a Google Pay szolgáltatása közül legalább az egyik elérhető az összes bank ügyfelei számára.

Mindenkinek jobb lenne a kevesebb készpénz

A készpénzállomány és -használat csökkentése minden gazdasági szereplő érdeke, éves szinten ugyanis 450 milliárd forint úszik el a költségvetésből emiatt.

Ahogy korábban írtunk róla, a magyarok fele már a bankkártyát preferálja, közel 40 százalékuk azonban inkább készpénzzel fizet. Érdekes egyébként, hogy a spanyolok, az olaszok, a japánok és a németek továbbra is nagyon ragaszkodnak a készpénzhez, náluk 80 százalék felett van a felhasználók aránya a felnőtt lakosságban

– derül ki a World Cash Reportból, amely arra is rámutatott, hogy továbbra is a készpénz a legelterjedtebb fizetőeszköz az összes kontinensen.

Egy évtizede változatlan

Februárban tíz éve vezették be a két alkalommal, maximum 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételt, amellyel bármely hazai ATM-ből vehetünk fel készpénzt. A jogszabály bevezetésének célja az volt, hogy mindenki ingyen felvehesse a bankból legalább a fizetését.

A nettó átlagkereset 2014-ben még 156 ezer forint volt, most már azonban közel 2,5-szerese, 379 800 forint. Eljárt tehát az idő az Orbán-kormány „pénzügyi rezsicsökkentésnek” nevezett kezdeményezése felett, ma már sokkal inkább csak egy hangzatos kampányszlogen.

Egy átlagember már nem tudja felvenni a havi fizetését, sőt még a minimálbért keresők sem, ugyanis még az ő nettó fizetésük is havi 177 422 forint tavaly december óta. Úgy tűnik, a jogalkotóban ezi dáig fel sem merült a kérdés, hogy emelni kellene ezt az összeget.

Az Economx kereste a Pénzügyminisztériumot, tervezik-e az ingyenes készpénzfelvételi limit emelését a jövőben, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz. Amennyiben reagálnak, írásunkat frissítjük.

Ellentétes kommunikáció

A kormánypárt részéről az volt a kommunikáció igen sokáig, hogy vissza kell szorítani a készpénzmennyiséget Magyarországon.

Ennek egyébként több előnye is lenne:

  • visszaszorulhatna a fekete- és szürkegazdaság;
  • kevesebb pénzt vinne el a költségvetésből a készpénz kibocsátása és forgalomban tartása;
  • illetve sokkal egyszerűbb és gyorsabb is lehetne a fizetés.

Ennek elősegítése érdekében februártól az OTP Bank a nem saját számlákra történő pénztári készpénzbefizetésekre díjat számít fel. Mértéke a befizetett összeg 0,6 százaléka, de minimum 1 500 forint lesz. Leginkább a nyugdíjasokat érintheti nehezen ez a döntés, ugyanis sokan közülük készpénzben fizetik be a számláikat és például a közös költséget, erről bővebben is írtunk korábbi cikkünkben.

A MÁV is megsarcolja azokat, akik készpénzzel akarnak fizetni, március elsejétől az ilyen tranzakciókért 200 forintos pluszt számolnak fel a jegyárakra. Érdekes ez a döntés annak tudatában, hogy a kormánytagok inkább a kézzel fogható pénzt preferálják:

  • Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta egy interjúban, hogy „készpénz, mindig”;
  • Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egy teljes személyiségprofilt fel lehet állítani egy emberről, ha kártyával fizet;
  • de még Orbán Viktor miniszterelnököt is lencse végre kapták kezében egy köteg pénzzel.

A készpénzforgalmat is felügyelő MNB egyébként az Orbán-kormánnyal ellentétben azt szorgalmazza, hogy inkább kártyával, mobillal vagy átutalással fizessünk. Stratégiai célnak is tekintik, hogy minél magasabb legyen az elektronikus tranzakciók aránya: 2030-ra általános használatösztönzéssel 60 százalék a cél, további célzott intézkedésekkel pedig a kétharmadot is elérhetőnek tartják.

Alapjog legyen a készpénz?

Nemrég indítványozta a Mi Hazánk Mozgalom, hogy a készpénzhasználat legyen alkotmányos jog. Azt is szeretnék, ha a kormány nem tenne a jövőben olyan intézkedéseket, amelyek a készpénzhasználatot bármilyen szempontból korlátoznák vagy visszaszorítanák.

Sőt, még az ingyenes készpénzfelvételi limit megszüntetését is kérik, azt szeretnék ha korlátozás nélkül díjmentessé válna ez a tranzakciótípus.

A miniszterelnök bár nem tartja szükségesnek a törvénybe foglalást, egyébként nyitott fülekre talált a kormánynál a Mi Hazánk felvetése.