Hiába kezdődött jelentős pluszban a kereskedés az amerikai tőzsdéken kedden, az indexek folyamatosan csorogtak a nap folyamán. Hiába bíztak benne a befektetők, Donald Trump nem jelentett be enyhítést, majd életbe léptette a Kínára vonatkozó 104 százalékos vámot és a többi országra vonatkozó, az általános 10 százalék feletti vámokat.  

Ennek hatására az S&P 500 index 1,6 százalékkal esett a nap végére, a technológiai részvényekkel teli Nasdaq pedig 2,2 százalékot. Szerdán az ázsiai piacokon is nyomott volt a hangulat, a japán Nikkei közel 4 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést. 

Kapcsolódó

Újra élen a Microsoft

Az őrült volatilis piaci mozgások rendesen átírták a világ legértékesebb cégeinek toplistáját. Hosszú idő óta ismét a Microsoft lett a legértékesebb cég, a pillanatnyi részvénypiaci kapitalizáció szerint 2 635 milliárd dollárt ér a vállalat. Az Apple visszacsúszott a második helyre (2 590 milliárd dollár), az Nvidia a harmadik, 2 349 milliárd dollárral. A top10-ben egy nem-amerikai vállalat található, a jelenleg 1 634 milliárd dollárt érő Saudi Aramco, többségében állami tulajdonú olajtársaság. 

A magyar tőzsde esik, de felülteljesítő

Ilyen előzmények után a magyar tőzsde is mínuszban nyitott, majd elindult a lassú felkapaszkodás. Érkeztek vállalati hírek is reggel, a Magyar Telekom bejelentette, hogy az április 1-én hatályba lépett 3,7 százalékos inflációkövető díjkorrekcióját visszavonja és nem hajt végre egyoldalú díjemelést a fogyasztókkal szemben 2026 júliusáig.

A Telekom papírok 1,5 százalékos mínuszba fordultak, de ez inkább köszönhető a nemzetközi hangulat romlásának. Az önkéntes árcsökkentés (azaz az emelés visszavonása) mellett ugyanis nem volt további bejelentés a menedzsmenttől. Ez pedig jó hír a részvényeseknek, mert a Magyar Telekom nem módosította az idei évre kiadott prognózisát, amelyben az éves árbevétel 1-3 százalékos emelését jelezték előre. Ez a várakozás akkor elég konzervatívnak tűnt, de most kiderült, megérte óvatosnak lenni a társaság részéről. Ha fenntartja az éves tervét a Telekom, az lényegében azt jelenti, hogy a 3,7 százalékos díjkorrekció nélkül is képes lehet hozni a bevételnövekedési terveket a telekommunikációs társaság. 

Szerda délelőtt hasonló tartalmú közlemény érkezett a 4iG-tól is, szóval a One előfizetők díja is marad a régi jövő év júliusig, a 3,5 százalékos díjkorrekció nem lép életbe.

A magyar tőzsdén a blue-chip részvények 1,5-2 százalékos mínuszban kereskednek délelőtt.

A BUX 1,3 százalékos csökkenést mutatott szerda délelőtt, ezzel inkább az élmezőnyben van az európai indexekhez képest. A svájci tőzsde vezette a listát, 4 százalékos mínuszban volt az SMI index, de az olasz, a görög, a belga és a dán tőzsde sem úszta meg 2 százalék eséssel. A párizsi CAC40 hasonlóan teljesít, mint a BUX, a német DAX pedig 1,7 százalékkal járt alacsonyabb szinten a keddi záróhoz képest. 

Súlyosbodhat az esés a tőzsdéken, de miért?

A nemzetközi piacokon ha tartós marad a lejtmenet az további problémákat válthat ki, sőt a folyamat már részben éles:

  1. Sokan tőzsdéznek hitelből, ha pedig az árfolyamok esése miatt az alapletét már nem nyújt fedezetet további veszteségekre, akkor a befektetési szolgáltatók sorra küldik ki az úgynevezett margin call-okat. Ekkor újabb pénzt kell „betolniuk” a befektetőknek, vagy zárniuk kell a veszteséges pozíciókat. Egyébként ezek miatt esik például az arany árfolyama is, sokan az aranyon elért profitjukból teljesítik a fedezeti felszólításokat.
  2. Az elmúlt két évben nem sok értelme volt részvények árfolyamesésére játszani, ha valaki mégis ilyen pozíciót vett fel, nem a klasszikus shortolást választotta, hanem put opciókat vásárolt. A shortolás elméletileg korlátlan veszteséget okozhat, ha az árfolyamok mégsem csökkennek. A put opció vételénél viszont csak az opciós díj (költség) a befektető vesztesége. Csakhogy a put opciók eladóit sem ejtették a fejükre. Ezek a profik az opciós díjat akarják megkeresni, az árfolyam mozgásából eredő kockázatot pedig ellentétes ügylettel fedezik, tehát short pozíciót nyitnak. A lényege az egésznek az, hogy minél többen vásárolnak put opciókat (a részvények esése ellen védekezve), annál több shortos is lesz a piacon, így az esések a tőzsdén egyre nagyobb méreteket is ölthetnek. 

Durva mozgások már a kötvénypiacokon is

Ha valakinek nem elég az a piaci felbolydulás, ami a részvényekkel történik, szerdán a kötvénypiacokon is szokatlan mozgásokat talált. Trump elnök április 2-i bejelentései óta az amerikai állampapír hozama lefele tartott, a tíz éves kötvényé 4,3 százalékról leesett 3,9 százalékra. Ez brutálisan nagy mozgás egy hosszú lejáratú kötvénynél, főleg három nap alatt. De meg lehetett magyarázni, egyrészt nőtt a recesszió és emiatt a kamatvágások esélye az Egyesült Államokban, amihez a kötvénypiaci hozamok is igazodnak. Másrészt rengeteg tőke ment ki a részvénypiacokról, aminek egy része kötvényekben kötött ki, felhajtva azok árfolyamát, a lejáratig számítható hozamot pedig leszorította. Két napja viszont itt is totális fordulat történt, ami nem jó hír, mert arra utal, hogy a kötvényekből is elkezdődött a tőkekiáramlás. 

Ez lehet Kína igazi válasza: kitárazás az amerikai állampapírokból

Van aki szerint az amerikai kötvények piacán elindult eladási hullám Kínához kötődik. Mivel Trump tovább emelte a tétet Kínával szemben, könnyen lehet, hogy az ázsiai ország az amerikai kereskedelmi politikára azzal válaszol, hogy nagy tételben elkezdi a piacra önteni a nála lévő amerikai államkötvényeket. Az amerikai adósságnak Japán után Kína a második legnagyobb külföldi finanszírozója, jelenleg 759 milliárd dollárnyi amerikai állampapír van kínai befektetőknél. 

Az eladási hullám miatt a 10-éves amerikai kötvény hozama szerdán már a 4,4 százalékot közelíti, nem kis fejfájást okozva a pénzügyminisztériumnak, amelyre egy csomó állampapír megújítása vár tavasszal. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy erre milyen hozamszint mellett kerül sor. 

Mégis tárgyalnának?

A délelőtti órákban megjelent egy hír a részvénypiacokon, hogy Kína mégis inkább tárgyalna az Egyesült Államokkal a vámkérdésekről. Peking ugyanis Trump tegnapi intézkedéseire nem válaszolt, hanem ahelyett egy 28 ezer karakteres fehér könyvet adott ki az USA-val folytatott kereskedelemről. Ehhez egy kérdés-felelet dokumentum is társult, amelyben a kereskedelmi minisztérium megismételte, hogy Kína hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!