A tőkepiacokra is beköszöntött az ősz, a szeptember ráadásul a szokottnál volatilisabb mozgásokkal jár, számos alapkezelő tér vissza ilyenkor a szabadságáról és a nyár makrogazdasági, vállalati és geopolitikai eseményeit kiértékelve rendezi át a rá bízott portfóliót, szóval akár nagyobb allokáció is történik ilyenkor a különböző eszközosztályok között. 

A jelek szerint a nyári történések kiértékelése azonban nem vezet a részvénykitettség csökkentéséhez, legalábbis erre utal, hogy az amerikai tőzsde köszöni szépen jól van, az S&P 500 index szerdán 50 ponttal zárt a 6501 pontos mindenkori záróértéke alatt. Az értékeltségi mutatók, ha leszámítjuk a magnificent sevent, pedig továbbra sem tűnnek elrugaszkodottnak.

Szóval elég nagy az optimizmus, erre utal az is, hogy az Egyesült Államokban a részvénypiaci befektetésekért elvárt extra hozam történelmi minimumra süllyedt. Ez az a prémium, amit a befektetők elvárnak a részvénypiactól, cserébe azért, hogy a kockázatmentes eszközök (állampapírok) helyett a rizikósabb tőzsdére csoportosítsanak tőkét. 

Az úgynevezett részvény kockázati prémium (ERP) 3,68 százalék volt szeptember elején, a híres Damodaran-modell szerint. Ez praktikusan azt jelenti, hogy már azok is befektetnek az USA részvénypiacára, akik egy év alatt megelégednek 7,87 százalékos megtérüléssel (osztalék, árfolyam-emelkedés, vagy a kettő kombinációjának formájában). Ez így jön össze: 3,68 százalék ERP+ a 10 éves állampapírhozam (4,19 százalék) = 7.87 százalék elvárt hozam.

Amikor a részvénypiaci hozamelvárások lefele tartanak, akkor általában a növekedési részvények teljesítenek az átlag felett. Egyébként a fentiekkel lehet összefüggésben, hogy az elemzőházak sorra módosítják fölfelé az S&P 500 index év végi állására vonatkozó várakozásaikat.

A héten az HSBC emelte év végi célárát 6400-ról 6500 pontra, amit a vártnál jobb második negyedéves eredményekkel és a stabil makrogazdasági feltételekkel magyaráznak, emellett kiemelték a technológiai és pénzügyi szektorok lendületét is. A bank elemzői szerint a vámok hatása eddig mérsékelt volt, míg a nagy technológiai cégek mesterséges intelligenciára épülő beruházásai továbbra is támogatják a piac erősségét. 

Az Evercore stratégája szintén emelt (5600-ról 6250 pontra), de igazából a 2026 végi célára az érdekesebb: ez 7750 pont, ami 20 százalékkal van a jelenlegi árfolyam felett. A várhatóan a jövő évben kiteljesedő rali Julian Emanuel szerint a generációnként egy alkalommal előforduló, jelentős horderejű technológiai újításnak, nevesítve a mesterséges intelligenciának lesz tulajdonítható. "Kétszer egy életben” - írta Emanuel a befektetőknek kiküldött jegyzetében, összehasonlítva a mai AI-vezérelt fellendülést az 1990-es évek internetes boomjával. A különbség ezúttal az, hogy az AI bevezetése gyorsabban halad, szélesebb körű iparágakat érint és szélesebb befektetési lehetőségeket teremt.

Az év végi célárak teljesülése vagy nem teljesülése előtt még egy mozgalmas ősz vár a befektetőkre. Az ING Bank elemzői összegyűjtötték, mi az az 5 dolog, amely miatt akár rázós hónapok következhetnek. 

1, Vámok

Az effektív amerikai importvámtarifát jelenleg 18 százalékosra lehet becsülni – ez alacsonyabb az áprilisi „felszabadulás napja” utáni 28 százalékos csúcsnál, de magasabb a májusi amerikai-kínai enyhülés utáni 12 százalékos mélypontnál. Az viszont biztos, hogy a tarifák 1930-as évek óta most a legmagasabbak.

Ráadásul egy csomó dolog még billeg. Az Egyesült Államok a gyógyszerekre is kivethet vámokat. India exportját az USA-ba most 50 százalék vám sújtja, kérdés meddig. Svájc is képes lehet lealkudni valamennyit a kiugróan magas 39 százalékos kulcsból és közelíteni az EU 15 százaléka felé. 

Azonban a vámok irányvonala inkább felfelé, mint lefelé mutat, nem utolsósorban azért, mert április óta csökkent a pénzügyi piacok nyomása a Fehér Házra. Ehelyett most jogi kihívásokkal kell szembenézni. Az ősz legnagyobb bizonytalansági tényezője az lenne, ha a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítené Trump országspecifikus vámjait. Ez kétségtelenül káoszt eredményezne, még akkor is, ha a elnöknek számos más eszköz áll rendelkezésére a vámok más módon történő kivetésére. 

Donald Trump kormánya ezért csütörtökön arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy mielőbb tárgyalja meg a vészhelyzetekre vonatkozó törvény alapján bevezetett átfogó vámtarifák fenntartására irányuló kérelmet, miután másodfokon a bíróság érvénytelenítette a gazdasági és kereskedelmi programjának központi elemét képező vámok nagy részét.  

2, Negatív adatok az amerikai foglalkoztatásban

Jerome Powell Fed-elnök szerint a munkaerőpiacon nincs „nagy tartalék”. A felmérések sem túl rózsásak; sem a fogyasztók, sem a vállalkozások nem különösebben optimisták a munkaerőpiacot illetően. Pénteken érkezik a nonfarm payroll adat, a várakozások szerint augusztusban 75 ezer fővel nőhetett a foglalkoztatottság.

A betöltetlen álláshelyek száma (még júliusban) 176 ezerrel 7,18 millióra csökkent, ami 2024 szeptembere óta a legalacsonyabb szint. Az adat még alátámasztja a munkaerőpiac lassulásával kapcsolatos aggodalmakat, hiszen a gazdaság már nem szívja fel olyan intenzíven a munkaerőt, mint korábban. Ez gyakran gazdasági lassulás vagy bizonytalanság jele. Mivel a trend kamatcsökkentésre késztetheti a jegybankot, a tőzsdék emelkedéssel reagáltak. 

3, A Fed teljes átalakítása

Az amerikai jegybankról szóló híreket az elmúlt hetekben a Lisa Cook ügy dominálta. A legutolsó fejlemény, hogy a Federal Reserve igazgatótanácsának tagja bepereli Donald Trumpot, miután az amerikai elnök menesztette tisztségéből.

Ha az elbocsátás végleges, az megnyitja a kaput egy újabb Trump-párti kinevezettnek. Aki Stephen Miranhoz (vagy annak utódjához), Michelle Bowmanhoz és Christopher Wallerhez csatlakozna, így a Fed kormányzók többsége vagy Trump szövetségese lenne, vagy a kamatcsökkentésre hajlana. A négyből pedig könnyen öt lehet, ha Jerome Powell távozik a testületből, miután lejár a elnöki mandátuma. 

4, Euróválság

A szeptember 8-i bizalmi szavazás nagy valószínűséggel a francia kormány bukásához vezet. Az ING elemzőinek véleménye szerint a francia és német kötvények közötti kamatkülönbözet emiatt tovább nőhet, tekintettel az új parlamenti választások kockázatára. Augusztus közepén a spread 65 bázispont volt, most 78. 

Amikor ilyen egyensúlytalanság áll elő, sokan felidézik a 2010-es évek eleji euróválság emlékeit. Az idők azonban megváltoztak. Az EKB a Transmission Protection Instrument (TPI) eszközével képes egy vagy több európai kötvénypiacon is fellépni, ha túlzott eladási hullámok indulnak. Egy újabb teljes körű válság kockázata tehát alacsony, az oka annak, hogy az euró árfolyamra gyakorolt hatás eddig meglehetősen minimális volt.

A költségvetési hiány emelkedése azonban egyre nagyobb problémát fog jelenteni Európában. A NATO védelmi kötelezettségvállalásai miatt más kiadási területeken nehéz döntéseket kell hozni, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság enyhített a fiskális szabályain. Így nem Franciaország lesz az egyetlen, amelynek az elkövetkező években nehéz költségvetési döntéseket kell meghoznia.

5, 2026-os EKB kamatemelés

Az EKB részéről az inflációra nehezedő lefelé irányuló kockázatok miatt van még tere a kamatcsökkentésnek: főleg annak láttán, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalának gyorsbecslése szerint az euróövezet éves inflációja 2,1 százalék volt augusztusban, szemben a júliusi 2, százalékkal . 

A kamatcsökkentésről szóló vita azonban lassan a végéhez közeledik, és hamarosan már kamatemelésről lehet beszélni. Az EKB 2026 végén már mérsékelten emelheti a kamatokat, erről több elemzői vélemény is megjelent.

Az UBS például úgy látja, hogy a fokozódó költekezés – különösen a védelmi célú kiadások, valamint Németország infrastrukturális beruházásai – 2026-tól újabb inflációs nyomást eredményezhetnek. Ez 2026 végén kamatemelést tehet szükségessé. 

Hasonlóan konzervatív megközelítést vázolt a Deutsche Bank is, amely visszavonta a további 2025-ös kamatcsökkentésekre vonatkozó előrejelzését, és szintén 2026 végére várja az első emelést. A Goldman Sachs és BNP Paribas elemzői szintén úgy vélik, hogy a kamatcsökkentési ciklus véget ért – és attól tartanak, hogy a következő monetáris lépés már emelés lehet 2026 negyedik negyedévében.


 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!