A nemzetközi kötvénypiacoknak volt egy olyan kis szegmense idén, amelyet mintha egyáltalán nem érintett volna meg az eladási hullám, amelyet az infláció és az egyre magasabbra kúszó kamatok gerjesztettek. Ezek az úgynevezett katasztrófakötvények voltak, a Bloomberg számításai szerint év eleje óta ezeken 16 százalékos hozamot is el lehetett érni dollárban.
A katasztrófakötvények a tőkepiac egy meglehetősen sajátos részét képviselik, ezek vásárlása olyan, mint egy fordított biztosítás. Egy vállalat, vagy biztosító akkor bocsát ki ilyen kötvényt, amikor egy adott természeti katasztrófa kockázatát a tőkepiaci szereplőkre akarja áthárítani. A befektetők alapesetben megkapják teljes tőkéjüket és a rendszerint nagyon kedvező hozamokat is, ha az adott esemény nem következik be. Az adott természeti katasztrófát és annak a kibocsátóra gyakorolt negatív hatásait, súlyosságát előre rögzítik pontos mérőszámokkal. Ezek az események lehetnek nagy erősségű szélviharok, et például nagyon jellemző Floridában. Ha a meghatározott katasztrófa bekövetkezik, a befektetők részben vagy egészben elveszíthetik pénzüket. A biztosító ezután az elvesztett pénzeszközöket a kárigények kifizetésére fordítja.
Ami igazán vonzóvá teszi ezeket a kötvényeket emelkedő kamatkörnyezetben, hogy általában változó kamatozásúak és követik az amerikai államkötvények hozamát és van bennük egy viszonylag vaskos kockázati prémium is.
A katasztrófakötvényekre a svájci biztosítótársaság a Swiss Re számol egy indexet, ennek hozama volt eddig idén a fent említett 16 százalék. A kötvények piaca nagyjából 40 milliárd dollárosra tehető (az a magyar államadósság valamivel kevesebb,mint harmadával egyenértékű). A kötvénypiacokon végigsöprő eladási hullámmal szembeni ellenállóságuk miatt érthetően egyre több vagyonkezelő és alapkezelő cég érdeklődését kelti fel a termék, ennek is köszönhető, hogy a kibocsátások értéke szeptember végéig 27 százalékkal nőtt tavalyhoz képest.
Nem csak a biztosítótársaságok, de más nagy ismert cégek is bocsátanak ki ilyen kötvényeket. A világ egyik legnagyobb vagyonkezelő cége, a Blackstone Inc. például ilyen kötvények kibocsátásával próbálta meg ingatlanvagyonát a természeti katasztrófák okozta károk ellen bebiztosítani, a Google anyavállalata, az Alphabet pedig a vállalat szívét adó kaliforniai tevékenységét földrengés esetére.
A vagyonkezelők eközben sorban állnak. Tetszik nekik, hogy ezeknek a kötvények az árfolyama egyáltalán nem korrelál a kötvény és részvénypiacokkal, így elég jó diverzifikációs lehetőséget teremtenek.
Van még azonban egy fontos tényező, az általános hozamemelkedésen kívül, ami miatt egyre vonzóbbak tudnak lenni ezek a kötvények. Nevezetes az, hogy a klímaváltozás eredményeként átárazódott a természeti katasztrófák kockázata, így a kötvények kockázati prémiuma is jelentősen megemelkedett. Azaz, mivel valószínűbb egy-egy természeti katasztrófa bekövetkezése, ezért a befektetők joggal követelnek meg egy ilyen kötvény vásárlásakor jóval magasabb kamatokat.
-A katasztrófakockázat átárazódása világszerte tapasztalható, különösen olyan helyeken, mint Kalifornia, Florida és Ausztrália. A hozampotenciál nagyjából megduplázódott az elmúlt évtizedben -
mondta Steve Evans, az Artemis nevű, a katasztrófakötvények és biztosításhoz kötött értékpapírok piacát nyomon követő cég tulajdonosa.
A vonzó hozamok ugyanakkor komoly csapdát is jelentetnek. A hozamprémiumokat ugyanis matematikai modellek alapján számolják ki, amelyek különböző historikus adatok alapján számolják ki egy-egy esemény bekövetkezésének valószínűségét, elsősorban földrengésekét és komolyabb szélviharokét. Azonban utóbbiakat jelentősen befolyásolja a klímaváltozás, amely nem mindig követi le a modelleket. Ráadásul egyre nagyobb az igény, hogy az olyan természeti katasztrófák, mint az erdőtüzek és a hirtelen árvizek is nagyobb szerepet kapjanak ezeknél a kötvényeknél, hiszen ezek egyre gyakrabban következnek be. Csakhogy ezen események valószínűségét pont a klímaváltozás miatt egyre nehezebb előre jelezni.
