Aktivizálták magukat a lakossági állampapír befektetők, a Magyar Nemzeti Bank hétfőn frissült statisztikái szerint októberben ismét emelkedett a náluk lévő államkötvény-állomány. A hónap végén (névértéken, azaz a felhalmozott kamatok nélkül) 13 149 milliárd forintot tartottak a háztartások magyar állampapírokban. Ez a szint egyébként közel új történelmi rekord.

A hazai bankok állampapír kitettsége viszont csökkent októberben: közel 13400 milliárd forintról 13 092 milliárdra, ezáltal a háztartások ismét nagyobb szerepet vállaltak az adósságfinanszírozásban, mint a bankok. Az első hely továbbra is a külföldi befektetőké, náluk 18 331 milliárd forintnyi állampapír ketyegett október végén, ebből 12 632 milliárd forintnyi volt devizakötvény. 

Ahogy az az állományadatok változásából látható, jelentős volumenben adtak-vettek a különböző befektetői csoportok:

  • a bankok nettó eladók voltak: 427 milliárd forint értékben
  • a biztosítók, nyugdíjpénztárak is eladtak: mínusz 86 milliárd forint a tranzakcióik egyenlege
  • a megszokotthoz képest komoly mértékben vásároltak az önkormányzatok: +207 milliárd forint a havi plusz
  • a lakosság közel 300 milliárd forint értékben volt nettó vásárló
  • a külföldi vételek nettó egyenlege +94 milliárd forint

Utóbbiak érdekesen taktikáztak: közel nettó 250 milliárd forinttal csökkentették a devizakötvény kitettségüket, forintos állampapír-vásárlásaik mérlege viszont közel 350 milliárd forint pluszt mutatott. Az  Államadósság Kezelő Központ adataiból ki is derül, hogy miért: október 22-én volt egy nagyobb lejárat, kifutott egy 7-éves futamidejű, egymilliárd euró névértékű eurókötvény, a jelek szerint ennek a pénznek egy részét már nem euróban, hanem forintra leváltva fektették be a külföldi intézmények, ami nem is csoda, egy 10-éves forintos állampapírt tartva évi 6,9 százalék hozamot realizálhatnak.

Az állampapírok átértékelődésén a külföldiek kerestek a legtöbbet: októberben ez 123 milliárd forint volt, ennek oka leginkább az lehetett, hogy a forint kismértékben gyengült a dollárhoz képest, emellett pedig az adott hónapban csökkenő állampapír hozamok is növelték a korábban megvett kötvényeik értékét. 

Őrült hónap: 55 százalékkal raliztak a 4iG-papírok

Azonban nem az állampapírokkal, hanem a tőzsdei részvényekkel lehet keresni, ami igaz volt októberre is. Az emelkedő árfolyamokon a lakossági megtakarítók mindössze egy hónap alatt majdnem 220 milliárd forintot kerestek. Ami nem csoda, látva az októberben közel 12 százalékkal emelkedő OTP, vagy az 54,5 (!) százalékkal rakétázó 4iG részvény árfolyamát. Ennek is köszönhető, hogy a lakossági kézben lévő tőzsderészvények értéke új rekordot döntve 2673 milliárd forintra nőtt, ami még mindig alacsony, tekintve hogy

ötször ennyi pénzt tartanak magyar állampapírokban a magánbefektetők. 

Befektetési alapok: 13 ezer milliárdnál a lakossági állomány

Továbbra is úgy tűnik, ha a háztartások kockáztatnak, akkor nem egyedi részvényekben, hanem befektetési alapokban gondolkodva igyekeznek megtalálni a számításaikat. Ennek egyértelmű jele, hogy októberben 135 milliárd forinttal több lakossági pénz zúdult be az alapokhoz, mint amennyit kivettek onnan a háztartások. Mint kiderült, jó döntést hoztak, a befektetési jegyek piaci értéke 94 milliárd forinttal nőtt októberben, így a hónap végére majdnem 13 ezer milliárd forintot parkoltatott a lakosság a különféle befektetési alapokban. 

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!