Huszonöt évvel ezelőtt, 1999 január 1-én vezették be az eurót, az azóta eltelt időben a közös pénzhez nem csatlakozó Közép-Európai államok devizáinak árfolyama jelentős eltéréseket mutat, a forint azon fizetőeszközök közé tartozik, amelyek az első három év után szinte végig, folyamatosan leértékelődtek az euróhoz képest.

Az euró-forint devizapárral szerda délután a 414-es szinten kereskedtek, közel 26 évvel ezelőtt, 1999 elején csupán 251 forintot kértek egy euróért. Ez annyit jelent, hogy ma már 65 százalékkal került többe a magyaroknak az euró, mint a kezdetekkor vagyis az évi átlagos leértékelődés 2,5 százalék volt. 

Kapcsolódó

Persze az euró-forint árfolyam nem emelkedett egyenletesen. A kezdeti 251-eshez képest a 2011 tavaszán látott 262-es árfolyammal valószínűleg ma is sokan kiegyeznének, a 2001 tavaszi 228-as szintre pedig valószínűleg sokan már nem is emlékeznek. 

Igazán erős éve utoljára 2012-ben volt a hazai devizának, de ez is inkább csak korrekciónak volt tekinthető az egy évvel korábbi euróválság után, mindenesetre ekkor egy év elég volt ahhoz, hogy 324-ről 275-re rendeződjön vissza az árfolyam. 

Innen stabilan, de valamennyire kiszámíthatóan, nem túl volatilis mozgásokkal gyengült a forint, két nagyobb kilengéssel, a 2020 eleji covid pánik idején, illetve 2022-ben, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, majd jött az év második fele, amikor az energiakrízis idején sokan már a csődtől féltették Magyarországot, ami 434 forintos euróárfolyamban és közel 11 százalékos állampapírhozamban (10 éves benchmark kötvény) testesült meg.

Az euróválságot, a covidot és a háborút a környező országok velünk együtt megélték, így a magyar deviza elmúlt 26 évben látott 65 százalékos leértékelődése kiugróan magasnak számít. 

Teljesen más gazdaság, teljesen más irány, mit tudnak a csehek?

A másik véglet: 1999 elején 35 cseh koronát kellett adni egy euróért, ma pedig csupán 25-öt. A cseh fizetőeszköz egyedül volt képes hosszú távon Közép-Európa meghatározó devizák közül erősödni a közös pénzzel szemben. Összesen a közel 26 év 28,6 százalékkal értékelte fel a csehek fizetőeszközét, éves átlagban ez 1,1 százalékot jelentett. A cseh korona teljesítményéről ebben a cikkben írtunk részletes elemzést:

De vajon miért nem gyengült sosem a korona, szemben a forinttal, sőt, erősödött olyannyira, hogy egyszer még a jegybank is beavatkozott, ennek során hatalmas mennyiségű devizatartalékot felhalmozva? A válasz tulajdonképpen az, hogy ez volt a normális folyamat, hisz a visegrádi országok már nagyon régen elérték azt a fejlettségi szintet, ahol a valuta trendszerűen nem gyengül, ha csak nem történik rendkívüli esemény. Csehországban alapvetően rendben van a fizetési mérleg és a költségvetés egyaránt, az ország egy főre jutó GDP adata igen magasra, 30 ezer dollárra nőtt az IMF idei becslése szerint, lehagyva a visegrádi társakat.

Nem téma a lengyeleknél sem, hogy mennyi az euró

A lengyeleknek sem kell annyit az árfolyamgrafikonok előtt lógnia, mint a magyaroknak. 1999 elején 4 złoty volt egy euró ára, jelenleg 4,29. Az elmúlt 26 évben a lengyel deviza 7,3 százalékkal értékelődött le, éves átlagban ezt alig lehetett észrevenni (0,28 százalék). A złoty stabilitása és kiszámíthatósága különösen annak tudatában figyelemre méltó, hogy Lemngyelországban ugyanúgy szabadon lebegő (rugalmas) árfolyamrendszert alkalmaznak, mint a magyarok, vagy a csehek.

Árfolyam-menedzselés Romániában

A román fizetőeszköz útját kevésbé érdemes összevetni például a forinttal, mert nem szabadon lebeg a lej árfolyama. 1999 elején 1,3 volt az euró-román lej kurzus, jelenleg az 5-ös értéket közelíti. Ez 282 százalékos leértékelődés 26 év alatt (évente átlagosan 10,8 százalék). A jelenleg használt lejt 2015-ben vezették be. A román jegybank aktívan menedzseli az árfolyamot, régóta szűk sávban tartja a lejt, nem engedi 5 fölé emelkedni az euró árfolyamot, ha kell interveniál: lejt vásárol a devizatartaléka terhére. 

Néhány tény a forint árfolyamáról:

  • a forint évtizedekig együtt mozgott a zlotyval, a két deviza útja idén látványosan elvált egymástól
  • a forint általában érzékenyebben reagál a külső sokkokra, mint a régiós devizák
Kép: Economx

A politikai kommunikáció inkább árt, ha forintról van szó

Egy ideje a kormányzat igyekszik óvatosan fogalmazni a forintárfolyamról. Gulyás Gergely rendszeresen kap a gyenge forintról szóló kérdéseket a kormányinfókon, ahol rendre hangsúlyozza, hogy nincs árfolyamcélja a kabinetnek, a megoldás kulcsa az MNB-nél van. Ami szerinte aggasztó, ha nagy és hirtelen árfolyamkilengésekkel jár együtt az árfolyammozgás. 

Sokszor temették már a magyar devizát

Egyébként a gazdasági sajtó nagyjából 10 éve temeti a forintot. 2018 júniusában, 330-as euró-forintnál arról írt a HVG: Megszólalt az MNB a haldokló forint ügyében. 

A legemlékezetesebb forintmozgató politikus címre pedig még mindig Kósa Lajos pályázhat. 2010 nyarán 280-ig gyengült a forint az euróval szemben, az elhangzottakról így írt a Portfolio.hu: 

Kósa megszólalt - hanyatlik a forint. Az ok nagy valószínűséggel Kósa Lajosnak egy mai konferencián elmondott beszéde. Az ügyvezető alelnök államcsőd közeli helyzetről fogalmazott meg kijelentéseket. 

Nem tett jót a sokáig nagyon alacsonyan tartott negatív reálkamat sem

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) éveken át olyan monetáris politikát vitt, amelynek egyenes következménye volt a gyengébb forint. A sokáig alacsonyan tartott kamatszint ugyan nem volt nagyon alacsony a nyugat európaihoz képest, de nálunk a magasabb infláció miatt 2017-2023 közt a reálkamat szinte végig negatív tartományban mozgott, ráadásul alacsonyabb volt például az amerikainál. Ebben az időszakban elég sokat gyengült a forint, 2017 elején 310 forint volt az euró, 2023-ban már 370-396 közt mozgott, ez a hat év már markánsabb leértékelődést hozott.

Ilyen kamatok mellett csökkent a külföldi befektetők kereslete a magyar eszközökre (például állampapírokra) és ezáltal a forintra is. Finanszírozási oldalról ez azonban nem okozott problémát, mert nem volt jelentős a költségvetés kamatkiadása ezekben az években, 2017-tól 2021 végéig 2-3 százalék volt a 10 éves állampapír hozama.

De mi áll az elmúlt hónapokban látott durva gyengülés mögött?

Csütörtökön az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány jött ki egy részletes helyzetelemzéssel. Az elmúlt bő egy hónapban tapasztalható 3,5-3,75 százalékos gyengülés mögött Donald Trump újraválasztása, az európai gazdaság általános gyengesége és a Magyarországnak a szerződések szerint jogosan járó uniós források visszatartása áll - véli az Oeconomus. Utóbbival kapcsolatban fájó, hogy Magyarország 2024 végén valószínűleg véglegesen elveszíti a felfüggesztett kohéziós politikai források mintegy 1 milliárd euróját (a GDP fél százalékát), hacsak az év vége előtt nem születik megállapodás az EU-val. 

Nincs azonban minden veszve, mint az elemzés rámutat, a külső egyensúlyi mutatók támaszt jelentenek a forint árfolyamának. A folyó fizetési mérleg a tavalyi év második negyedéve óta 2023. október-december kivételével folyamatosan többletes volt. A lakossági fogyasztás csökkenésével párhuzamosan a termékek és szolgáltatások importja is mérséklődött, így a külkereskedelmi mérleg 2023 eleje óta pozitív. 

Európai fizetőeszközök árfolyamának 2024. őszi változása

Az alacsony német kereslet miatt a jövőben várhatóan csökkenő exportbevétel azonban eltüntetheti a forint támasztékának egy részét. Ráadásul a visszatartott uniós források miatt a piaci szereplők egy része elkezdte shortolni a magyar fizetőeszközt.

A jelek szerint a spekuláció nem terjed át a régió más devizáira. Mint az elemzés fogalmaz, a régió többi valutája viszonylagos stabilitással teljesít, hiszen rendre folyósítják nekik az uniós forrásokat. Szintén nem érinti a shortolás Romániát és Bulgáriát, mivel tagjai az európai árfolyam-mechanizmusnak (ERM II). 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!