A jelek szerint csak egy egynapos zajt okozott az euró-forint árfolyamában a kormány bejelentése az idei hiánycél 5 százalékra emeléséről. Mint ismert, a GDP arányos költségvetési deficit nem 4,1 százalék lesz, hanem öt. Ezt két ok miatt volt szükséges emelni: a gazdaság nem, vagy csak alig nő, másrészt több kormányzati intézkedés megemeli a hiányt.

Kedden az erről szóló bejelentés eredményezett egy látványos gyengülést: az euró-forint árfolyam 383,6-ról órák alatt felment 386-ra, azóta viszont lassú korrekció látható, csütörtök délután kicsivel 384 felett alakul a kurzus. 

Fél éve trendszerűen erősödik a forint az euróval szemben. Az elmúlt napokban a csökkenő trendcsatorna alatt is megfordult a devizapár árfolyama.
Egyértelműen jót tett viszont a magyar devizának, hogy eltűnt egy fontos bizonytalansági faktor a globális pénz- és tőkepiacokról: ez az amerikai kormányzati leállás. Donald Trump aláírta azt a jogszabályt, mely véget vet a rekordhosszúságú, 43 napos kormányzati leállásnak.

Ha általánosságban is pozitív marad a befektetői hangulat a hét második felére, az még tovább segítheti a hazai devizát az euróval szemben, akár a hét eleji 383 körüli szintekig is, miközben azért 380-384 között már eléggé fogy a lendület – írta csütörtöki jegyzetében a Raiffeisen Bank.

Akinek számít az euró-forint árfolyammozgása, fél szemmel már érdemes a november 18-i kamatdöntő ülésre fókuszálnia. A várakozások szerint az irányadó kamat 6,5 százalék marad. S ez még 2026 első felében végig így maradhat – vélik az ING Bank közgazdászai, akik szerint az MNB-nek ennyi időt kell adni, hogy a magasan maradt inflációs várakozásokat valahogy lejjebb hozza.

Ezen kívül a közelmúlt eseményei (kiterjesztett árrés-sapka, új fiskális célok, azaz megemelt deficitcél idénre és 2026-ra) még fűthetik is az inflációs folyamatokat - szóval a feladat nem könnyű. Az ING szerint ezért 2026 második felében a korábban várt 100 bázispontos kamatvágás helyett ma már 50 bázispontos csökkentés tűnik reálisnak.

Visszatérve a következő kamatdöntő ülésre, úgy fest a dolog, hogy az érvek-ellenérvek kiegyenlítik egymást: a vágás mellett szólna már akár most is, hogy a vezető és a régiós jegybankok sorra lazítanak, ellene pedig a kormányzati intézkedések inflációerősítő jellege, másrészt a hitelminősítők esetleges negatív döntése a magyar adósságbesorolásról.

A jegybank kamatdöntő ülését követő tájékoztató, valamint az amerikai elnök által rendelkezésre bocsátott „védőpajzs” ténye elvileg a forint további erősödése felé mutat, így a hét eleji 383-as vagy az alatti árfolyam újra elérhetőnek tűnik. Mindezt olyan tényezők is támogatják, mint a dollár folytatódó gyengülése, vagy a 2024 márciusa óta nem látott alacsony földgázár. 
 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!